Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szili Ferenc: Egy somogyi baka első világháborús naplója 1914-1918

Sándort haza viszi vele mert az az ő huga és pedig nem Andor hanem Horváth Margitt A század parancsnokunk egy főhadnagy volt a ki azonnal maga elé hívatta a Horváth Andort és mosologval azt kérdezte tőle.. Hogy hívják magát Margit a lány is és a főhadnagy is el nevette magátt és oda intett néhány honvédet a főhadnagy és többször a magasban emeltette a Margitott és a Dobó Katicza dicséretével el búcsúzott tőlünk a Margitt és el kísérte a sebesült fivérét haza Magyarországban és Debrecenbül a korházbul írt egy levelett a főhad­nagynak amelben mindnyájunkatt tisztelt a századnál Derék honfi leány volt. Ég a falu Miután elejétül kezdvel egész végezetéig küzdöttem a világ háborúban Tehátt megfordultam majd az összes frontokon Szerbiátul kezdvel orosz román és olasz országban ahonnénd osztán meg szabadulltam akkor amikor ki tört a foradalom és véget ért az a rettenetes vérengzés amiket volt szerencsém végig látni és végig élvezni Amibül untig eléglett volna nekem Doberdo is amit igazán el lehet mondani hogy a világ háborúnak egyik leg veszedelmesebb hele volt mert annyi ember mint ami Doberdoban elveszett annyi nem veszett el egyetlen egy fronton sem En csak 9 holnapig voltam Doberdon pedig egy állo évig front volt Doberdo és örültem mikor 9 holnap után egy sebbel és betegséggel el jöhettem onnéd Tehátt rettenetes volt végig nézni azokatt a szegény falusi lakosokatt akiknek a falujjuk az ellenség kezére került. Ki fosztották a falutt minden féllétül El vitték a leg utolsó falatt kenyerüket is és rá adásul fel gyújtották a falut ugy hogy számtalan falut láttam teljesen romba dűlve fel gyujtval megsemmisülvel a népei pedig akikett el nem hajtott magával az ellenség azok pedig ott bujkáltak az erdőségekben éhen kópiáival ruhátlanul takaró nélkül Többek között találtam egyszer éppen ilen hel­zetben egy szegény anyátt 4 gyermekével kóborolni az erdőségben Szegény aszony sírt fojtón azt hiszem némett származású volt mert németül beszélt és Galicziában volt ez a dolog ott pedig sok németh falu van Anyira meg sajnáltam szegényt hogy még a pokroczomatt is néki attam hogy legyen takarojjuk Szép fiatal asszony volt annak daczára hogy négy gyermeknek volt az édes anyja A gyermekek is szépek voltak Egy pár szőtt amitt tuttam németül beszélgettem vele a gyermekek kezet akartak csókolni de nem engettem oda a kezemet nékik azután kuntág vincsit kö­szöntem az aszonynak és ott hagytam őkett a fa tövében mert a pajtásaim már előre mentek a járőri szolgálatban hogy azután hova mentek szegények többé nem ta­lálkoztam velük. Tehátt csak az ilen családok mondhatnak csak igazán szomorú hírt a hozzá tartozójuknak vagy talán az édes apjuknak azok a szegény gyermekek ha valaha viszsza tért az édesatyjuk a falujjának csak a romjait találta az a szegény férj aki ott harczok valahol meszsze egyik fronton akkor amikor az ő kis hajlékán fel gyújtotta az ellenség és meg fosztotta a kis családján nem csak a kis othonuktul hanem még az be tevő falat kenyériül is és a jo meleg szobátul és a kis ruházatuktul is. A kis csikó szerencséje Kirlibabátul észak nyugatra vagy ugy 18 klméter távolságra lehettünk a frontba Este tíz óra lehetett amikor a szakácsok meg érkeztek a vacsorával és amíg a

Next

/
Thumbnails
Contents