Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

és a kerület minden községéből bizalmiakat választottak, összesen 39 településről. Szabó István törekvéseit támogatta a megyében a Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete is immár legálisan. Ugyanis 1909 novemberében, két héttel a Gazdapárt Szentgálon tartott alapító kongresszusa előtt, alapszabályait láttamozta a földművelésügyi miniszter. Párhuzamosan folyt ennek az egyesületnek a kiépítése is a megyében. A Somogyvármegye hasábjain 1910. január 9-én az ideiglenes vezetőség, Szabó István elnök, Nagy Mihály alelnök és Kisiván János jegyző aláírásával felhívást tett közzé, melyhez meghirdette az egyesület szervezkedő nagygyűlését január 20-ra, Kaposvárra, a Korona Szálló nagytermébe. Az egyesület törvényes működését elkezdve, megválasztotta a tisztikart. Az elnök természetesen Szabó István lett. Alelnökök lettek: Nagy Mihály, Ember József (Pamuk), Balog József és Nóvák János. Igazgatósági tagokat választottak továbbá a megye 9 járásából.

119 Szabó István maga is kivette a részét a MKSZ szervezéséből az Alföldön, de saját megyéjében megmaradt saját szövetségük mellett. Nem akartak függni senkitől, ugyanakkor ez az egyesület megyei kiépítése elősegítője lett a Gazdapárt megyebeli gyors szerveződésének is. A hátsó sorból élre tört ezzel Somogy megye, de a következő Gazdapárt már Hódmezővásárhelyen alakult meg 1900. december 12-én. Természetesen ott volt Szabó István és Hercegh Sándor is. A két vezér nem sokat pihent ekkor, egy hétre a vásárhelyi pártalakítás után már Veszprém megyében jártak, a Marcal völgyében. A vezéreket Mohácsy Lajos, a megyei Gazdapárt elnöke fogadta a pápai vasútállomáson és elindultak Mihályházára, majd két nap alatt (dec. 18-19.) megalakították a párt helyi szervezeteit Mezőlak-Békás, Marcalgergelyi, Szergény, Külsővat, Nemesszalók, Adorjánháza, Pórszalók településeken.

120 A következő pártalakulások Békés, Gyula, Mezőberény, Orosháza, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Biharszentjános stb. az Alföldön és a Dunántúlon pedig párhuzamosan Nagydobsza, Nagyigmánd, Takácsi, Drávaszerdahely, Szigetvár, Csurgó, Tolnanémedi következett a sorban. A január 30-i tolnanémedi gyűlés jelentősége az volt, hogy a megyebeli német gazdák szervezkedése mellett és a Szemere Kálmán által irányított mozgalom után első tömeges csatlakozást jelentette Tolna megyéből a Gazdapárthoz. A központot Hercegh Sándor elnök és Ágh Endre szerkesztő képviselte. A gyűlés elnöke a helybeli jegyző, Orecky László volt, részt vett Hörömpő Ferenc református és Eöcze Zsigmond evangélikus lelkész is. Odasereglettek a szomszédos települések kisgazdái is, így a Fejér megyei Igarból, Utjoskomáromból, Pincehely, Ozora, Pálfa, Relyök, Tamási, Simontornya településekről. Nevekből ítélve a magyar kisgazdák között számos német nemzetiségű gazda is megjelent. A párt elnöke Haypál István lett.

121 Az elsősorban protestáns „színmagyar" kisbirtokosság szervezkedése fokozatosan ragadta magával a nemzetiségi települések kisgazdáit is. Dél-Somogyban, Baranyában elsősorban délszlávokat, Békés megyében szlovákokat és Tolna megyében és környékén elsősorban a német kisbirtokos parasztok jelentős hányadát. A Tolna megyei németek szervezkedése a MKSZ pécsi gyűlése után élénkült meg. 5. A Bauernbund és más nemzetiségi csoportok útja a Gazdapárthoz 1909. június l-jén egy új, német nyelvű lap jelent meg Bonyhádon, a Bauernbund. Az új lap a korszerű mezőgazdasági ismeretek, állattartás, takarmányozás, raktározás stb. szemléletes megismertetése mellett már címéből következően is más