Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

birtokosok segítségével kívánja elérni. „Törvényes úton és törvényes eszközökkel" kívánja megvívni a „magyar föld szabadságharcát." „Nem mint ellenségek, hanem mint testvérek akarunk bevonulni a latifundiumba - a papok és főurak birodalmába." Ezek, és ehhez hasonló kitételek mellett azt a látszatot is kelti a felhívás, mintha a vármegyei és helyi elöljáróságok és a magas kormány mind támogatnák ezt az akciót: ,A Szabad Gazdák Egyesülete hirdeti, hog)

7 a nemzeti kormány, az országgyűlési 48-as függetlenségi és Kossuth-párt, a nemes vármegye egyetemben szívük egész melegével felkarolja a földnélküliek, különösen az amerikások ügyét s őket a legmesszebbmenő támogatásban és istápolásban fogja részesíteni." Nem csekélység az sem, amit a napszámosoknak ígér: ,A Szabad Gazdák Egyesülete hirdeti Isten és ember előtt, hogy a 30-40-50 krajcáros napszám a mai napon meghalt. Ilyen lelketlen éhbérért egyetlen emberünket sem állítjuk munkába." Az alispán útján akarják kérni a munkabérek becsületes szabályozását. A hatóságok segítségével kívánnak becsületes, robotmentes aratási szerződéseket. A SZGE kezébe veszi a munkásházak ügyét. Akinek nincs háza, „annak az állam lehetőleg 200 négyszögöl telket ad és azon egyszobás, konyhás, kamrás házat épít." Szemere természetszerűen nem éri be herceg Eszterházy birtokainak kisbérletekbe adásával, hanem más messzemenő terveket is meghirdet. Ilyen, hogy Dombóvárt 30 000 lakossal három vármegye széklielyévé teszik. Népiskolákat, járásbíróságot, közhivatalokat szerveznek. Szakcs község pedig, mint mezőváros fog kibontakozni 8 község természetes központjaként, vasutat kapva.

71 Ez a plakát még csak mérsékelt hangnemet jelez, főként az Eszterházy-uradalom tájáról Amerikába kivándorlást kéri számon és elsősorban az „amerikások" sorsán kíván segíteni. A nagybirtokos vármegyék kormányzata azonban főként felsőbb sugallatra, üldözőbe vették az egész törekvést és eszmei szerzőjét, Szemere Kálmánt. A földművelésügyi miniszter természetesen nem záradékolta a SZGE alapszabályait és a megyei hatóságok felhívták a főszolgabírákat, hogy a Szemere plakátjait is kobozzák el. Természetesen ez történt az ismertetett kiáltvánnyal is. Az alispán felterjesztette az ügyészséghez is bűnvádi eljárás megindítása céljából. A Budapesti Királyi Ügyészség azonban az eljárásra nem látott okot. Megjegyezve, hogy „habár a plakát tartalma az ottani helyi viszonyok között a nép nyugodtságára esetleg zavarólag hat, olyan tartalommal mégsem bír, mely a BTK. valamely s különösen az izgatásról szóló §-sainak keretébe sikerrel bevonható lenne. A földbérletek után való vágynak és annak az óhajtásnak kifejezésre juttatása, hogy a földbérletek a nagybérlők helyett a szövetkezetek a szövetkező kisemberek részére szereztessenek meg, egymagában véve éppen úgy nem büntetendő cselekmény, mint nem minősíthető azzá az általános nyomor felett való eszmefuttatás sem."

72 Hasonló választ küldött az ügyészség a Somogy, Tolna és Baranya Földmívelő Népéhez c. röpirat esetében is. Mondván, hogy az ügyészség sikerrel nem tartja megindíthatónak az eljárást.'

3 Ellenben a „Népnyúzók futása" c. röplap lefoglalását táviratilag elrendelte az ügyészség. A budapesti törvényszék vizsgáló bírája pedig az ügyészségi feljelentés alapján elrendelte a plakát fellelhető példányainak lefoglalását - ezt nem kellett a Somogy és Tolna megyei hatóságokkal közölni, mert azok úgyis lefoglaltak minden Szemere-plakátot. A vád osztály elleni izgatás volt. Ez a plakát már keményebb hangot ütött meg. Abból az alkalomból született, hogy herceg Eszterházy jószágkormányzója, Haller óriási korrupciós botrányba keveredett társaival együtt, ami a herceg előtt is bebizonyosodott. Ok a népnyúzók a plakát szerint, akik a „jóságos" herceg tudta nélkül nagybérlők kezére játszották a földet és kiszipolyozták a