Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

munkásokat. A plakát Szemerére nagyon is jellemző szólamokkal kezdődik: "Polgártársak! Testvérek! Világot gyújtottam nektek, hogy tisztán lássatok, — dörzsöljétek szemeiteket - mert még nem ment le róluk a hályog. Ti csak azt tudjátok, hogy szenvedtek, nyomorogtok. Tehetetlenek voltatok, mert nem volt vezér és nem volt emberetek, aki szembe mert volna szállani a bitangokkal, a népeink nyúzóival. Nem tudtam tovább tűrni, nem tudtam nézni mostoha sorsotok s elszántan ím megfújom a riadót: Talpra magj/arf" Majd a további öndicséret után ezt írja Szemere: „Nyúzni akarták ismét a népet, de én lecsaptam rájuk váratlanul, mint a sas, pedig ott volt a dombóvári csendőr őrmester és - hat csendőrével meg az elöljárósággal farkasszemet nézett velünk. Herceg Eszterházy 150 hold rétet adott a szegényeknek. De ismét a nép tányérjába köpött a Vasorrú Bába, és ugyanazon földekért, melyért Dőry volt bérlő 18 kor. fizetett, a szegény népeinktől 120 kor. bért követelt, melyet felvert volna talán 200 koronára. De én velem volt egész Döbrököz, egy táborban és mi győztünk, a földek uzsorás licitálását beszüntettük." Az osztály elleni izgatás a nagybérlők és a papok ellen irányul: „Papjaink szidják szegény zsidóinkat, azokra kenik minden nyomorúságunkat, de gyáván csakis a kis zsidókat üldözik a koronás egyletekben, éppen azokat, akik megosztják velünk a nyomorúság kenyerét. A nagy zsidókkal és gazdagokkal pedig együtt mulatnak és barátkoznak, ezek a pajtásaik és ezekkel tartanak. Hányszor volt például Vitkovits plébános, a szakcsi pap Wurm és Kohnnál a szakcsi majorban? Mindjájan tudjuk! Szakcson a Krauser Samu és a zsidó tanító, a Grosz Kóbi meg a Pitzer zsidó, a Groszmann Pille, a Vágó János ez mind büdös zsidó, huncut zsidó, akasztófa zsidó, ezekkel szóba se áll. De pajtás neki Wurm és Kohn, a Strasser együttesen a gazdag nagy zsidókkal (Edelényben, Dombóváron, Ürgeváron) és ezek nem büdös zsidók, nem huncut zsidók, nem akasztófa zsidók, mert a nép nekik dolgozik 40 krajcárért és mert ezek bírják a herceg földjeit mi helyettünk." Ezután jön a következtetés: „Sem pap, sem zsidó nem kap többé földet - nekünk van az szánva a mi hazafias egyesületünknek!... Éljen ez új kor pirkadó hajnala — népeink boldogsága! Éljen Herceg Eszterházy Miklós úr - népünk apostola!"

14 Szemere azt sugallja, hogy a heceg velünk tart és ezentúl kiebrudalja a nagybérlőket, a népnyúzókat, és a népnek adja bérbe a földjeit. Erről írtak a nagy fővárosi lapok is. Szemere reménye szerint, sem a hatóságok, sem függetlenségi képviselők, sem a herceg nem segítették az ügyet, sőt minden oldalról a legkeményebb üldöztetésben lett része. Ezt a folyamatot érzékeltetik további plakátjai is, melyek mindegyike ellen osztály elleni gyűlölet szítása miatt indult eljárás. „Harc a sötétség ellen" címűnek a következő kitétele miatt: „Tudjátok ezennel, hogy minden föld az országban a magyaroké, tehát mindannyiunké, bármely birtokosa a földnek, még a herceg Eszterházy őkegyelmessége is törvény és jog szerint csak a föld értékének, vagy bérösszegének tulajdonosa, de a földnek munkája, kihasználása, az a miénk, senki másé. Hej darabontok és zsebrákok hada, a császár szövetségesei, ti dicső véreink, akasztófára jutott népeink nyomorítói, rongy fajzat, ha a nép megtudja a valót!" Itt már Szemere a herceget sem kíméli, sőt az uralkodót sem, de hogy a felségsértés keményebb vádját elkerülje, császárnak nevezi. „Árulás a nép ellen" c. plakátból az alábbi kitételt támadta meg az ügyészség: „napirenden van a nép bolonddá tartása, népjogok vak elnyomása és itt az árulás az egész vonalon." A „Polgártársak!" c. plakát pedig „Harcolni fogok a sötétség ellen, mely egyedüli oka az emberek szolgaságának és harcolni fogok a rettenthetetlen gazság ellen, mely egyedüli oka a népek nyomorúságának. Az orgyilkosok hada