Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

sem, hiszen az általa pénzelt szervezeteknél az első helyen az általános választójogért vívott harcnak kellett állnia. Szemerének mindössze 10 hold földje volt Szakcson, mint mérnök, még nem működhetett. Tudjuk, hogy a kisbirtokosok hitelszövetkezeténél 10 koronára kellett a részjegyeket levinni, hogy a kisgazdák meg tudják venni. Sokféle kombináció kínálkozik, természetesen ezek nem bizonyíthatóak, az egyik, hogy a kormányzat ügynöke volt, a másik lehetőség az OMGE, a harmadik maga a nagybirtokos arisztokrácia. Mindegyiknek érdekében állt, hogy az 1908-ra szinte visszavonhatatlannak látszó önálló kisbirtokos törekvéseket megfékezzék. Ehhez pedig olyan lázadás kellett volna, amilyet a Szemere-féle akciókkal elő lehetett volna idézni. Szemere plakátjai, proklamációi, de maga a szervezeti szabályzat is sok olyan elemet tartalmaz, mely ezt a gyanút táplálja. Lehet, hogy a jelentéseknek van igaza, hogy Szemere csupán egy szereplési lázban szenvedő ekzaltált személyiség volt, és őszintén képzelte céljai megvalósítását. Ez a feltevés azonban nem ad magyarázatot arra, hogy az anyagi forrása honnan eredt. Szemere egész működése és proklamációi, azok hangneme és tartalma az adott korban reálisan gondolkodó emberek számára teljesen abnormálisak voltak. Ez rögtön kitűnik az alapszabályok megfogalmazásából is. Olyan alapszabályt nyújtott be Szemere elfogadásra, melyről a lekisebb falusi egylet kezdeményezői is rögtön tudták volna, hogy jóváhagyása teljesen lehetetlen. Az egyesület célját így fogalmazza meg: ,A. földnélküli népnek olcsó bérletekhez juttatása. A néptől szedett uzsorabérek beszüntetése. Földbirtokok örökáron való vásárlása és azoknak a földnélküli nép között egyenlő arányban való felosztása. A földnélküli népet földbirtokhoz, tehát földtulajdonhoz juttatni. Nagyobb földbirtoknak állami garancia mellett amortizációs bankkölcsönök útján leendő megszerzése által a földnélküliek és azok családtagjai parlagon heverő munkaerejének intenzívebb kihasználása, arató- és munkásszerződések közvetítése, és a szerződés körüli eljárások, különösen a szerződésnek a munkásra vonatkozó pontjainak ellenőrzése, szóval a földnélküli és munkanélküli gazdaságok sorsának, boldogulásának minden irányban való elősegítése."

70 Szintén az alapszabály tartalmazza a megoldási módot is, miszerint a községi választmányok összeírják a földigénylők névsorát, megvizsgálják a családtagok munkaképességét, vagyoni helyzetét, hogy milyen munkaerővel, mennyi földdel és igaállománnyal bír. Ebből derül ki, hogy mennyi földet tudnának megművelni, és ez alapján tesz a községi választmány javaslatot az igazgatóelnökség felé a bérlemény nagyságára nézve. Majd az igazgatóelnökség tárgyal a szomszédos nagybirtokossal, és megszerzi a bérletet, majd legfeljebb 10 holdas parcellákban kiosztja a jelentkezők között. Az egyesület alakulásakor Szemere Kálmán a sajátjából 12 000 koronát letesz, ebből fedezhetik a bánatpénzt 24 000 kh. bérléséhez, majd ez a tőke forgatható lesz. Az alapszabály azt is kimondta, hogy a tisztikar, valamint a községi választmányok tagjainak felerészben tehetősebb gazdákból, felerészben pedig „szegényebb földművesekből" kell állnia. Az alapszabály tulajdonképpen pártprogramot tartalmaz, melyet bármely agrárszocialista szervezet magáévá tehetett volna. A megoldás keresésében és módjában sok racionális gondolat fogalmazódik meg idealizmussal megtöltve. ,A Dunántúl Földmívelő népéhez!" c. plakátjában, mellyel három vármegyét elárasztott, megismétli elképzeléseit. ,A Szabad Gazdák Egyesülete nem dolgozik pénzért, egyedüli törekvésünk és végcélunk népeink boldogulása, azért a Szabad Gazdák Egyesületének mindenféle tevékenysége ingyenes és sem beíratási. sem tagdíjat nem szed népeitől." A földbérleti kezdeményezést a hivatalos hatalom és a nagy-