Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

Varga Dezső darányi református lelkész már megnevezte azt, amire Nagy Lajos kollégája csak utalt, a nagybirtokot, a kötött birtokot. Felpanaszolta, hogy a földmunkás és a cseléd rabszolgaként sínylődik. A kisgazdákat nyomja a hatalmas adóteher és a kötött birtokból nem vásárolhatnak és nem bérelhetnek földet, ezért a kisbirtokosok tönkremennek és ők is kénytelenek kivándorolni. Az úri ellentábor Nóvák és Varga beszéde során óriási lármába kezdett, így szavaikat kénytelenek voltak többször félbeszakítani. Varga tiszteletest ez nem zavarta abban, hogy határozati javaslattal is éljen. Javaslata tartalmazta a hitbizományi rendszer megszüntetését, a kincstári, alapítványi birtokok parcellázását, az 500 kh-as bérletmaximum megállapítását, az állami eredetű papi birtokok kötelező kisbérletbe adását, az adómentes létminimum megállapítását. Végül pedig új kataszteri értékfelmérés alapján a progresszív adózás bevezetését. Varga Dezső kérte továbbá az így hozott határozat minden törvényhatósághoz történő megküldését csatlakozás végett. A következő felszólaló Szabó István csokonyai (1908-tól Erdőcsokonya) bíró volt. Az igazságtalan kataszter szerint ők 9 kor. 78 fillér adót fizetnek holdanként, míg az uradalom csupán 58 fillért. Ez, amiért be kell vezetni a progresszív adózást. Szabó még a sztrájkoló aratóknak is igazat adott, erre ismét zúgás tört ki, az urak nem akarták Szabó Istvánt tovább hallgatni. Erre a megfontoltság és óvatosság hírében álló bíró, akit falujában Fölső Szabó Istvánnak neveztek, most elvesztette türelmét: „nagy méltatlanság, hogy mikor a nép jogokat követel, akkor az urak nem akarják meghallgatni. Bezzeg jók voltunk a nemzeti ellenálláskor. Eddig a földműves nép az úri osztállyal együtt akarta jogait megszerezni, de ha az urak nem úgy bánnak velük, akkor a nép nélkülük és ellenük is kivívja jogait!"

5 Miután elcsitultak a kedélyek Varga tiszteletes határozati javaslata fölött, szavazni kellett. A szokás ilyenkor az volt, hogy felállással és leüléssel szavaznak, de most székhiány miatt sokan álltak, ezért nem lehetett megállapítani az eredményt, ennek ellenére az elnöklő főispán, Kapotsfy Jenő gyorsan kimondta a javaslat elvetését. Bosszúból a megyegyűlés - koalíciós többségű - elutasította Győr város felhívását, hogy szavazzanak elismerést Wekerlének és Kossuth Ferencnek. Miért kellett ezzel az eseménnyel ilyen részletesen foglalkozni? A választ egy másik vármegye, a nagybirtoktól hasonlóan szorongatott Szabolcs gyűlése adja meg. Feliratban javasolták a kormánynak a szakszervezetek feloszlatását, cselédtörvény alkotását, a szocialista sajtó megfékezését, a kivándorlási törvény módosítását oly irányban, hogy a szerződéses cselédek, katonaidejüket le nem töltöttek ne kaphassanak útlevelet. „Csupán a gyülekezési jog és a sajtószabadság tökéletes eltiprását kérik. Aztán a jobbágyság visszaállítását a szabad költözködési jog eltörlésével." „Csak enynyit?" - kérdi a két eseményt párhuzamosan ismertető újság.

4 Az események első tudósítója a liberális demokrata beállítottságú Salgó Sándor által szerkesztett Somogyvármegye c. lap volt, innen vette át a hírt a nagyhírű Budapesti Napló. A főváros és az ország demokratikus közvéleménye a somogyi megyegyűlésről beszélt. Nem véletlen, hogy a Budapesti Napló főszerkesztőjét is fellelkesítették az események. Kabos Ede február 10-én, ,A somogyi Tiborcok" címen hatalmas vezércikket írt. Már az előző tudósítás is megállapította, hogy „maga az a tény, hogy a radikalizmus a maradi vármegye falai közt hajt ki és ver gyökeret, különösen figyelemreméltó". A vezércikk egyik oka ez a tény volt. ,Arra a somogyi megyegyűlésre mindenképpen érdemes visszatérni. A megye a hírhedt bástya, melyről Jókai gúnyolódva mondta, hogy az alkotmány védőbástyája ugyan, de tudni kell, hogy a bástya néni mozog - a kigúnyolt megye hétmérföldes csizmákkal jár a par-