Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

Nagyatád a dualizmus időszakában, az első világháborúig Az 1867. évi kiegyezés mindenképpen fordulópontot jelentett az ország és ezen belül a kisebb területek, így Nagyatád életében is. A rendeződő gazdasági és politikai kapcsolatok, majd az ezek nyomában kibontakozó gazdasági vállalkozások, s köztük is elsősorban a vasút, döntő változást hozott a sártengerbe fulladt, elszigetelődött települések külső és belső életében egyaránt. Elsőként Nagyatád „státusa" változott meg. Az 1871. XVIII. te, a dualizmus korának első községi törvénye megszüntette a mezővárosokat, és a településeket törvényhatósági jogú, rendezett tanácsú városokra, illetve nagy- és kisközségekre tagolta.

47 E törvénycikk a mezővárosokat és a „nagy falukat", amelyek nem rendelkeztek rendezett tanáccsal, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből képesek voltak teljesíteni: a „nagy község"-ek csoportjába sorolta. így vált Nagyatád is mezővárosból nagyközséggé. Ez nem jelentett számára „prezstízsveszteséget", mert pl. Barcs ugyanakkor kisközséggé alakult, és Somogy megye területén mindössze a megyeszékhely nyerte el a rendezett tanácsú város rangját. (Tolna megye székhelye is sokáig nagyközség volt.) Itt említjük meg, hogy míg Nagyatád 1865-ben Somogy megye 41 mezővárosának egyike volt, 1913-ban mindössze 16 nagyközség volt Somogy megyében, és ezek egyike e törvény óta ezt a státust tartó Nagyatád volt.

4K (Mellékesen megjegyzem, hogy a környék és a sajtó változatlanul mezővárosként titulálta Nagyatádot. ) Nagyatád változatlan tekintélyét jelzi egyébként az a tény is, hogy a kiegyezést követően az egyik első intézkedések közé tartozott az, hogy Nagyatádot ismét járási székhellyé lettek. A megyereform kapcsán Somogy megye törvényhatéxsága 10 járásra javasolta felosztani a megye területét, s a konkrét javaslatból a belügyminiszter nyolcat fogadott el. 1870-ben tárgyalta a kérdést az országgyűlés, és ekkor állították ismét vissza a nagyatádi járást. Nagyatád tehát járási székhely lett megint.'

9 Milyen volt ennek a településnek belső társadalmi tagozódása, hogyan alakult gazdasági élete? Erre a kérdésre próbálunk az alábbiakban választ adni a történelmi elemzés módszerével. a) A népesség Nagyatád foglalkozási és nemzetiségi megoszlására vonatkozóan az első hiteles adatot csupán a népszámlálási kötetek 1900-es évek adatait közlő új folyamában találjuk. Az anyakönyvek adatai alapján készített modern összeállítás viszont csak a lakosság vallás szerinti tagolódásának, illetve számának nyomonkövetését teszi lehetővé, nyilvánvalóan az anyakönyvek adta lehetőségek miatt. A mai Nagyatád területére vonatkozó adatok szerint - amint azt a 3. táblázatunkban láttuk'

10 - Nagyatád (Bodviczával, Henésszel és Kivadárral együtt számított) népességének száma 1870-1890 között 4025 főről 4954 főre nőtt. Adataink annak megállapítását is lehetővé teszik, hogy a születések számát vizsgálva arról is képet alkothassunk, hogy ez a létszámnövekedés vajon természetes szaporodás, vagy beköltözés eredményeként jött-e létre. Az anyakönyvi bejegyzések nyomán csak a római katolikus és az izraelita lakosok házasságkötésének és a születéseknek számát van módunk végigkísérni. 1849-ben Nagyatádon (a mai területen) 54 házasságot kötöttek római katolikusok, és izraelita házasságkötésről nem történt bejegyzés. Ezt követően a házasságkötések száma elég nagy ingadozást mutat, de a katolikusoknál 1849-től 1894-ig évi 48, az