Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Szita László: Dokumentumok a kanizsai blokád, és a vár kapitulációjának történetéről 1688-1690
elleni panaszokat sorolja fel. Kijelentve, hogy lázadó ember, fegyelmezetlen és semmilyen működést nem fejt ki a szultáni hadseregben. A kanizsai lovassággal állandó konfliktusban van, és egyébként lusta. Kéri a portát, hogy a „magas szultáni mandátumát" vonják vissza. Figyelemre méltó a 35. számú fordítás, amely ugyan nagyon rövidített kivonata az eredetinek. Fz a kanizsai pasa emlékeztetője a Portához. Jelenti, hogy a Timár-összeíró és szpáhik, akik birtokkal rendelkeznek Sziget körzetében, a falvaikban, amelyben ők telepítettek, s azok is amelyek ugyan Mohácshoz tartoznak, de szintén ők telepítették be a lakosságot, a hajdúk most megtizedelték, szétszórták a népeket és olyan helyzetbe hozták, hogy menekülniük kellett. A 36. sz. kivonat Scher if Eri ib Effendnék volt címezve. A Kanizsára vonatkozó szövegrészből kevés olvasható, mert az iratot víz érhette és a szöveg szinte olvashatatlanná vált. A biztosan olvasható részben a következőket látjuk: Minden tisztelet, méltóság és jólét kívánsága mellett tudatja, miszerint Batthyán Kanizsa várához ért, hogy mindent felégetett és Ramadan hónap 20-án éjjel, főleg hajnal felé, katonái az elővárosra támadtak. Az. ellenük kirohanok kardja és ágyúi közöttük nagy pusztítást végeztek. Közülük 4-500 elesett. Benyomultak az elővárosba. A támadást gyalogosok és lovasok végezték. Mikor mindnyájan benn voltak a belső kaput kinyitottuk, és hangos Allah! Allah! kiállással rátámadtunk a hitetlen ellenségre. Iure ezek megtorpantak, majd menekülésbe kezdtek. A janicsárok üldözték őket és az előváros kapujánál összetorlódók közül 5-600-at levágtak közülük. 3 kis ágyút is felállítottak a város előtt és kartáccsal belelőttek a lovasságba. Mindez addig tartott, amíg a táborukba értek. A városban nagy drágaság van, egy font hús 20-25 asperl volt fél esztendővel ezelőtt, most 25-50 asperl, zsírt és mézet egyáltalán nem lehet kapni..." 37. sz. levélben egy apa elmeséli Kanizsa helyzetét, remélve, hogy a hitetlenek ostromától megszabadítják őket. Sajnos a fordító nem tartotta szükségesnek lefordítani a levelet. 38. sz. levélben a nagyvezír szolgájához írtak levelet. Szerzőjét a fordítás nem említi. Eszerint öt hónap után először sikerült a Dráván átkelniük. Továbbá Szigetbe most sikerült eljutniuk hosszú hónapok után először. 39. sz. levélben egy apa ír fiának. Kanizsa ostromát is leírja, de a fordító ezt nem tartotta szükségesnek leírni. 40. sz. levél szerint 5000 főre becsüli egy Miisa nevű kanizsai török az ostromlók létszámát. A levél Dernit Achmednek szólt címzés, és foglalkozást nem közölt a fordító. A 41-50. sorszám alatt kivonatolt levelek kanizsai törökök sorsáról szólnak. Sajnos az irat sérülése miatt azonban alig állítható össze a bennük lévő és megfogalmazott gondolat. így, míg az eredeti török nyelvű levelek nem kerülnek lefordításra, ezekkel nem foglalkozunk. 24. 1688. október 9. Zichy István jelentése Bécsből a haditanács elnökének a kanizsai blokád magyar katonaságának ellátatlanságáról Nagyméltóságú Főherceg, Kegyelmes Uram és Parancsolóm, ezennel engedelmesen és legalázatosabban jelentem, hogy a tél közeledtével, ami bármikor teljes mértékben beállhat, Kanizsa várát és ostromát végző katonaságot is fel kell erre készíteni. Bottiani tábornok úr ezért elküldött engem Bécsbe, hogy erre személyesen hívjam fel a Haditanács figyelmét, hogy a szükséges segítséget megadja, mert a török feladná ugyan a várat, de ez nem megy minden alkudozás nélkül, amire a legalázatosabban figyelmeztetnem kell és jelentenem kell Nagyméltóságodnak. Jelentenem kell gondosan azt is, hogy a katonaság között sok a panasz és pedig azért, mert a Bottiani katonaság nemcsak az elmúlt havi héjpénzt nem kapta