Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szita László: Dokumentumok a kanizsai blokád, és a vár kapitulációjának történetéről 1688-1690

meg, hanem a nagyméltóságú kormányzószék állandó jelleggel elmulasztja a kifizetéseket, holott jól tudjuk, hogy az a balatoni várak őrségéhez 1 hónap óta megérkezett, amiből csak egy hónapot voltak hajlandók kifizetni. Bottiani keresztül lát a szitán és tudja, hogy a győri és a székesfehérvári katonaságot rendesen elszámolják és elő is készítik a tél fogadására és gondoskodnak arról, hogy megfelelő téli felszerelést kapjanak. Ezzel szemben a Bottiani parancsnoksága alatt álló sereget elhanyagolják abban a hiszemben, hogy azt a Jó Isten majd megsegíti. Én maradok azon az úton, amelyen eddig is voltam és időről időre jelentést küldök Nagyméltóságodnak, mert más lehetőségem nincs, mint hogy hűségében megmaradjak. Úgy tudok a legjobban szolgálni, ha mindent, amit megtudok és megismerek, jelentésemben felterjesztem Kegyelmességednek. Ezt tettem eddig is, és ezt szándékozom tenni a jövőben is. Belgrád ostrom alatt áll és részben már megszállva van a bajorországi seregek által. Ez nemcsak egyedül a bajoroknak köszönhető, mert ebben az ostromban sok más sereg katonasága is részt vett. Amint én újra vissza tudok térni Győrbe, újra jelentést fogok küldeni biztosan. Nagyméltóságod - tudomásom szerint - 5 napra elutazott, sokat hallottam az udvarban történt apró-cseprő dolgokról, pletykálkodásokról, de ezek nem tartoznak rám, és én nem is tapasztaltam ilyeneket, ezekről nincs mit jelentenem. H. Reithardtb kapitány azt panaszolja, hogy az ő katonaságát mellőzik, holott az ő parancsnoksága alatt álló katonaság egyike a legkiválóbbaknak és neki kötelessége, hogy ezt kifejezésre juttassa. Az igazság az, hogy seregéből sokat lopáson fogtak és arra kérem Nagyméltóságodat, hogy a kapitányon kívül másokat is hallgasson meg, mielőtt ítélkezne. Maradok és vagyok Főhercegséged halálomig legalázatosabb szolgálója: H. Gróf Zitschy István (Eredeti levél) Karlsruhe GLA Kreissache 46/3561 (Ford.: Pakuts B.) Bécs, 1688. október 9-én 25. 1689. február 18. Funduk Mustafa kanizsai pasa levele a nagyvezírhez a török védelem helyzetéről és a blokádharcról KIVONAT A KANIZSÁBÓL ÍRT, FEBRUÁR 18. VAGY 19-VEL KELTEZEIT ÉS ELFOGOTT LEVÉLBŐL: A Kanizsában parancsnokló Funduk Mustapha pasa írja a nagyvezírnek és a szeraszkiernek az Európai Judicem Castro-rumnak, hogy az ellenség által támadott és minden segítségtől elzárt Kanizsa várának katonái és lakossága hűen, őszinte szívvel és legnagyobb hittel várják, amit Isten, az Úr gondviselése nekik szán és megszabadítja őket a hitetlenek őrjöngő támadásaitól. A Mohamed hite ellen való ellenséggel éjjel-nappal harcban áll. E harcokban legtöbb lova elpusztult, magának a pasának csak 18 lova maradt, összességében pedig nincs több, mint 50. Egyébként Botthiani, katonáival, minden 3-4 napon majdnem Szigetig csapásokat mért; az alsó kapunál a kitört védőkkel harcol. A tél előtt kb. 6 hónapja