Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához

helyett a régészetileg fontos Somogy vár-kérdéssel azonosít. Ezzel szzemben megfelelő ásatási eredmények hiánya illetve kilátástalansága Fájsz- és vele kapcsolatban Juta sőt Koppány-szállásokon az ásató régésznek azt a természetes igényét hiúsítja meg, hogy saját munkáját mértékadónak tekintse. Ezért emeli ki, hogy a somogyi központok római kori lelőhelyeknél, régi úthálózat

2

' központjában vannak, és nem kötik össze főútvonalak a Fájsz és Bő-Bogát - sőt Juta - központokat. így a Somogyban eredetileg csak hercegi Fájsz emlékhelyeit nem tudja beleilleszteni saját rendszerébe. Idézi ugyan Györffy György említett megállapítását, hogy az Árpád-leszármazottak a Kapós vízvidékét szállták meg, míg Bogát és a Bő nemzetség a Balaton és a Dráva vízvidékét,

25 elméleti támaszt keres „nagyon hipotetikus" feltevéséhez, hogy ti. kérdéses, mint írja. hogy Jutás fia nevének megfelelőit kereshetjük-e a Fájsz helynevekben. „Hitelt érdemlően bizonyítható"-e az, hogy Fájsz valóban Bogát és a Bő nemzetség területére lépett át, mert Békefi Rémig

2 felteszi ugyan, hogy Pannonhalma Fajszot valószínűleg mint udvarházas birtokot kapta meg a királytól, de Magyar Kálmán tudja, hogy itt nem remélhetők sikeres ásatások. Ez a hiba a történelem tanúja. Az adat mögé pillantva korrigálnunk kell Békefi Rémig feltevését, nyilvánvalóan korai elkobzásról van szó, amikor még udvarház létesítése is kérdéses lehetőség. Ezt jelzi Fájsz elhagyott puszta volta. Fajszon Pannonhalmának 1238-ban csak 5 telke van és a határt közösen használták somogyvári hospesekkel, akiktől a részeket el kellett különíteni,

2

* végül 1378-ban már árendába kellett adni a somogyvári hospeseknek

29 a telepítés nehézségei miatt. Bogát

30 a fehérvári káptalané és főleg a pannonhalmi apátságé,

3

' de nem kobozták el olyan korán, mint Fajszot, vagy Jutát, Várdát, mert - mint pl. a szomszédos Osztopánnak - van feltárható régészeti anyaga. A fehérvári káptalan 1193-ban kapott Somogyban elkobzott birtokrészeket. Ezzel az 1193-as elkobzással kapcsolatosak az osztopáni romok is, kissé távolabb, a megmaradt helyen építettek templomot. Bogát aulikus Szent Egyed titulusa - ugyanúgy kissé távolabb, mint az osztopáni romok megmaradt részen lehet, küzdelem az elkobzás ellen. Juta és Várda eredetileg szintén puszta,

32 csak az 1332-37-es pápai tizedlajstromban plébániák. 1356-ban Ketha-berei udvarnokok háborgatták,

33 ami olyasmit sejtet, hogy a Káta nemzetség szerette volna visszavenni saját rokoni érdekszférájába. Bere

3

' és Ketye-Ketya, Kegye-Kegya

3

"

1 együtt szerepel hullával - Lehel szállásával - Kőrösheggyel stb. Nagycsepely, a megmaradt címeres Káta nemzetségi birtok

3 mellett illetve Pernesz és Kara, a fő Osztopáni birtokok

3 közelében az állítólag 1062-ben Szent László által megerősített veszprémi káptalani birtokok között. Egyébként megosztott település.

38 A Zics melletti Ketyével

39amelynek szálláspárja lehet - esetleg Káta helynév, Krassóban analóg helynév KatafaKetakV

0 talán korai névváltozat. Ketye sem maradt Káta birtok, míg Kaposvár környékén a Szerdahelyiek terjeszkedtek. A Jut; ív

41 és Várday család a szerdahelyi pálosoknak tett is adományt,'

2 vágyás az itt ősi Káta nembeli Osztopániákkal rivális Győr nemzetség érdekszférája, akik telepíthettek. Tolnában Jut a Sár folyó mellett'

2 a 1376-ban a váci egyházé - vásárral a vámos rév miatt - talán a váci csodaszarvas-jelenés emléke fűződött Juta rokonságához - 1378-ban viszont Jut már Lulyehegyi Szent László monostoré, míg 1407 után végleg az igazán ősi helybeliekkel rivális Marczaliaké. Jutómról 1 lényeges adat nincs. Juta és Várda a XV. század végén az OsztopániakkalBőkkel rokon Korotnai család birtoktömbjében szerepel. A régészet számára egyértelmű negatív tanulság, a Jut és Fájsz helynevek kiértékelhetősége tekintetében Tolnában és Baranyában a vitán felüli Koppány szállások sorsa. Török-Koppányt - Pernesz és Kara osztopáni birtokok

4

' nélkül - a