Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához

dömösi prépost kapta meg, később a család úgy tűnik vissza is szerezte. A Pernesz név telepítést jelent, tehát ezzel védték ezt a birtokrészt elkobzás ellen - saját telepítés. Harkány mellett Koppány'

9 a Kán nemzetségé, Soklós vár tartozéka, vagyis szó se lehetett arról, hogy központtá fejlődhessen. Ezt látva elmondható, hog}' részletes történeti tájékozódás nélkül nehéz a X. század közepi viszonyokra régészeti következtetéseket levonni, sőt kétségkívüli, hogy az okleveles adatok hézagosak és a kívánatos azonosítások is adandó esetben nehezen valószínűsíthetők, tehát nehéz az összefüggések mögé pillantani, de mégis kapunk bizonyos képet a régészeti lelőhelyek előfordulási valószínűségéről, illetve azok magyarázatára. Mivel viszont ezen a ponton tovább nem léphetünk, vagy alig, kíséreljük meg legalább elfogulatlanul végiggondolni azt, amit mégis tudunk. A somogyi territórium X. század közepi történetének mérlege Somogy, Tolna, Baranya, vagyis a Duna jobb partjának a budapesti-csepeli Kurszán-Árpád téli központtól délebbre eső területe elhagyottá vált a kalandozások bukása után Taksony fejedelem uralomra jutásával, amikor ő Duna menti szállásait és fejedelmi partvonalát az esetleges német támadás elől jobban védett alföldi oldalra helyezte át, míg Fájsz politikai törekvéseinek bukása miatt hatalmát vesztette a kalandozások során és a szeniorátusi öröklési rend ellenében kompromittált Bogát, Bulcsú, Fájsz és Lehel rokonsága. A nevüket viselő birtokok többnyire elnéptelenedtek, rövidesen nemegyszer egyházak és idegenek kezére kerültek, még a hivatalviselőnek tekinthető Bő nemzetség sem mert telepíteni ezeken a helyeken, mint ahogy vélhetően például Kürtösön tette?

0 Bogát belső-somogyi szállása mellett Segesdet egyenesen uradalmi központtá tették meg a királyné számára. Ez a megszorult társadalmi-politikai helyzet hosszú évszázadokra meghatározta a viszonyok patinás elmaradottságát, amely Kund és Árpád nyaralóhelyei óta a X. század második felére már kegyvesztett területté vált, meglepő módon jelentősnek tűnő avar „hun" népmaradványokkal. Nincs mit vitatkozni ezeknek a megállapításoknak formai részletein, szavain, a fogalmak közelebbi értelmén. Ezeken a többé-kevésbé érvényes általánosságokon túlmenően nem, vagy alig tudhatunk meg részleteket. A keretet azonban megkapjuk Koppány fellépésének magyarázatára, illetve előzményeire. Az Árpád-háziak közül Jutás ága volt otthon Somogy egy részén, majd Fájsz a másik részre is rátelepült, de súlyos okok miatt meg nem tűrt helyzetbe látszik kerülni. Ez magyarázza a Somogytól idegennek tartható Árpád-házi ágból származó Koppány apjának, Tar Zerindnek, majd Koppánynak Somogyba kerülését és azt, hogv

7 ők ketten Somogyot Bogáthoz és Fajszhoz vélhetően hasonló módon hatalmi bázissá fejlesztették tovább, amit a krónika szövege szerint Géza fejedelem legalizált. Nincs semmi megütközni való azon, hogy Bogát idején Somogy hercegséggé fejlődött és ezt egymás után következő urak - Fájsz, Tar Zerind, Koppány - továbbfejlesztették úgy, hogy Fájsz személyében az országnak fejedelmet is adott. Fájsz fejdelemségre emelkedésének nincs is más olyan bázisa, mint Somogy, amit a helynevek térképéről le lehetne olvasni. Logikus azonban, hogy Tar Zerind és Koppány nem Fájsz és Jutás szállásainál választotta meg szállásait, mint ahogy Fájsz sem Bogát szállása mellett. Nem kívánt közvetlen örökségükbe lépni és bizonyos tartózkodást tanúsított Fájsz egykori környezetével szemben, amit pl. az Osztopániak ősei Kara és Pernesz megszerzésével ellensúlyoztak Koppány török-koppányi szállása mellett. Igaz, ez előkelő közeli rokonság jele. A Török-Koppány helynév az Osztopániak egyik ágának