Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szita László: Dokumentumok a kanizsai blokád, és a vár kapitulációjának történetéről 1688-1690

nem kapott zsoldot - nem valószínű, hogy ilyen megoldást választott, de ha ez mégis megtörtént, az az. ő tudta nélkül, s kivizsgálására intézkedni fog. Csak megjegyzem, hogy erre soha nem került sor.

13 A Haditanács azonban valószínű nem bízott a tábornokban, mert 1690. február 15-én, egy hónappal a kapitulációs tárgyalások előtt, Erdődy Miklós grófot Kanizsára vezényelte egy zászlóaljnyi báni katonasággal. Amolyan ellenőrző szereppel bízták meg, mert a blokád főparancsnokát arról értesítették, hogy „...a báni katonaság feladata annak megakadályozása, hogy a kanizsai erődítmény a továbbiakba)} bármilyen segítséget kapjon... Mielőtt akár a hajdúk magatartása felett, akár Batthyány Ádám gróf'blokád főparancsnoka felett kritikát mondanánk, figyelembe kellene venni Pickl professzor adatai mellett az általunk közölt Zichy Zsfwáw-levelekben megfogalmazottakat. A blokád magyar katonasága óriási zsolddal maradt el. A török garnizon, leveleink tanúsága szerint több éve alig vagy egyáltalán ugyancsak nem jutott zsoldjához. Ebből a nehéz helyzetből - miután Kanizsa térségét fölélték és elpusztították - úgy tűnik nem is volt más kivezető út, mint fenntartásukhoz ilyen ellentmondásos módon biztosítani az élelmet, illetve a pénzt. Kétségkívül furcsa helyzet, hogy 1690. február 22-én Batthyány és Zichy a vár feladására szólítja fel a török őrség parancsnokát, a vár őrsége azonban ágyúsortűzzel utasítja vissza a parlamentereket. Ugyanekkor a Kanizsa melletti Szentmiklós mellett, megfelelő pénzért, élelmiszereket, lisztet adnak el titokban a törököknek. Öt nap múlva elfogott török tiszt vallomása szerint nagyon komolyan mérlegelik a feladást, és annak feltételeit. Ez hát a blokád kanizsai realitása. Mind a szakirodalomban, mind a forrásokban egymásnak eléggé ellentmondó adatokat találhatunk a kanizsai vár tüzérségi erejére vonatkozóan. Nagyon szélsőséges értékeket láthatunk. 31 lövegtől 220 db-ig különféle ágyúfajtát sorolnak fel. Ezekkel nem kívánok foglalkozni. A visszafoglalt város és vár alkalmával leltárba vett tüzérségi eszközöket, muníciót a kamarai tisztek, mint minden kapitulációnál, Kanizsánál sem mulasztották el publikálni.

1

"' így pontosan ismertté vált a városban készített lövegállások, és a várban elhelyezett ágyúk „tűzereje", készítési idejük, állapotuk, mennyiségük. Ágoston Gábor kutatásait támasztja alá a leltárba vett ágyúk évköre, amely szerint az oszmánok változtatás (újraöntés) nélkül használták a kezükre került európai lövegeket.

16 A leltár szerint 59 löveget számlálhatunk össze. Több mint 60%-a 16. században készült. Közülük a megrongálódott 10-14% volt. Emellett felsorol 31 olyan löveget, amely erősen megrongálódott, vagy teljesen használhatatlan. (Torkolat szétrobbanva, teljesen felrobbantva, erősen megrepedt csövű, repedezett csövű.) Mindössze két db török ágyú volt a várban. /. Ferdinánd korabeli lövegek, // Miksa, Zrínyi Miklós hadvezér, Károly Főherceg korabeli lövegek mellett új ágyú, egyetlenegy sem található. 56%-a a lövegeknek száz esztendőnél öregebbek voltak. A lövegek fajtája a csatakígyóktól (Schlange, Feldschlange), Falkonyokon (német és török tábori ágyúk), kartányokig (nehézlöveg) bezárólag megtalálhatók a legkülönbözőbb kaliberben. Néhány mozsárágyú (Poller) és ezredágyú egészíti ki a nagyon változatos parkot, ami az alkalomszerű beszerzési módot, vagyis a zsákmányolást támasztja alá. A vár nem megtervezett tüzérségi park alapján rendezkedett be a tűzvédelemre. A tüzérségi muníció és a gyalogsági fegyverek, lőszerek gazdag arzenálja azt mutatja, hogy ezen a téren Kanizsa nem szenvedett hiányt. Összehasonlítva az ekkor