Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

vagyok tisztelettel meg/egyezni, hogy a m. kir. Belügyminiszter Úr Őnagymél'lóságának f. évi január 23-án kell 314511926. VII. res. számú rendelete szerint a postahivatalok a hozzájuk érkező hírlapok számszerű adatait az I. fokú rendőrhatóság megkeresésére, a Czimzettek megnevezése nélkül közölhetik csak. Ennek ellenére utasítottam a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy a címadatokat is szerezzék be... A zalai városok, tehát Nagykanizsa és a megyeszékhely rendőrhatóságai a belügyminiszteri rendelethez tartották magukat, akárcsak a postamesterek, akik nem voltak hajlandóak megadni még a számszerű adatokat sem a polgármestereknek. Az iratokból feltárult tények és politikai összefüggések alapján vetődött fel az a kérdés, hogy milyen visszhangja volt a korabeli politikai közvéleményben ennek a kifejezetten jogellenes eszközökkel végrehajtatott sajtóösszeírásnak, mert hisz nyilvánvalónak tűnt, hogy az ezzel kapcsolatos megfontolások húzódhattak meg a miniszterelnökségi távirat elküldésének hátterében. A sürgöny elküldésének napján, tehát a nemzetgyűlés képviselőházának június 4-i ülésén a kormányzati politikáról folytatott általános vita keretében Györki Imre szociáldemokrata képviselő szokás szerint éles kritikát gyakorolt az ellenforradalmi rendszer politikai irányvonala felett, s Bethlen miniszterelnököt terrorisztikus módszerekkel vádolva egyebek mellett a következőket mondta: „...(a kormányzat) szellemi cenzúrát léptet életbe, nem csak olyan módon hogy lapokat megfélemlít, lapok kolportázs jogát megvonja, lapokat betilt, hanem többek között még egy körrendelettel is, amelyet a belügyminiszter úr utasítására egyes főispánok adtak ki alárendelt közegeiknek. Kezemben van Pestmegye főispánjának 51. biz./1926. f. i. számú körrendelete, amely a politikai lapok elterjedésének, megállapításáról szól. "

5 A rendelet felolvasása után a baloldali liberális és a szocialista ellenzék rendkívül erős kifejezésekkel illette és minősítette az akciót a cári Ohrána és a szovjet Cseka sűrű emlegetésével egyetemben. A képviselőházban történtek felkeltették az ellenzéki beállítottságú lapok figyelmét és az általam tanulmányozott újságok

6 közül természetesen a szociáldemokrata Népszai 'a június 5-i számának Suba alatt c. vezércikkében fedezhettük fel a legkorábbi reflexiót, ahol egyúttal le is közölték a hivatkozott körrendeletet. A kormányfőhöz közel álló 8 Órai Újság június 9-i számában olvasható a Statisztikai adatgyűjtés és nem titkos rendelet - kezdetű rövid híradás, amelyben a lap épp, hogy csak megemlítette a képviselőházban történteket, majd röviden arról írt, hogy „egyes lapok" támadást intéztek Rakovszky Iván belügyminiszter ellen, s végül ismertette a miniszterelnökség sajtóosztályának a közleményét, amely szerint „ csakis sajtóstatisztikai és kizárólag számszerű adatok leszögezésére szorítkozott", amikor a napilapok elterjedésének megállapítását szorgalmazta. Az ellenzéki sajtótermékek híradásai közül érdemes egy rövid pillantást vetnünk Az Est c. napilapnak a Baja is megkapta az újságösszeíró rendelet c. tudósítására, amelyben a riport konklúziójaként az alábbiak olvashatók. „A választások pedig közelednek, s ezért volt szüksége a kormánynak ehhez a politikai gusztustanulmányozáshoz. "

H A cikkben meggyanúsított Belügyminisztérium helyreigazítást tétetett közzé az újság másnapi számában, amelynek befejező részében leszögezték: „Miként a 8 Órai Újság június 9-i számában megjelent félhivatalos nyilatkozat is már megállapította, a mag) <ar király i belüg) 'miniszter ilyen rendeletet nem adott ki és így e tárgyban jelentéseket sem kell hozzá tenni. "

9 A sajtóvisszhangot ismertetve feltétlenül meg kell említenünk azt, hogy a kormányzathoz lojálisnak tekinthető nemzeti konzervatív liberális újságok, tehát a Pesti Hírlap és a Budapesti