Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

Hírlap egyáltalán nem tudósítottak az ügyről, s érdekes módon még a liberális Pesti Napló sem. Nem áll módunkban részletesen bemutatni a fővárosi sajtó reagálását, ezért végül a jobboldali radikális ellenzéki Magyarság c. orgánum június 15-i számának Az államosított sajtó c. vezércikkét idézzük csak fel. A főszerkesztő szerző Milotay István a címben foglalt állításának igazolásaként egyebek közt felhozza a szóban forgó sajtóösszeírást, majd így ír a kormány általa feltételezett szándékáról: „Bizonyára azzal a célzattal, hogv a kormánytól függő vagv tőle tartó előfizetők hajlandóságát egy kis szelíd figyelmeztetéssel a megfelelő gutgessint sajtó felé irányítsa. A képviselőház 1926. június lód ülésén ismét napirendre került az ügy, mert Györki Imre az összkormányhoz intézett interpellációban vonta kérdőre a miniszterelnököt az akció törvénytelenségét és valódi céljait illetően. A képviselő különféle példákat említett lel a rendelet végrehajtásának „szörnyűségeiről", s egyebek között elmondta: „Szigetvár városának, postamestere pl. vasárnap reggel egyetlen egy lapot sem adott ki az előfizetőknek. Magához kérette a lapokat... mert statisztikát kell felvenni arról, hogy kinek milyen lap jár. "'

1 A távol lévő Bethlen helyett Rakovszky belügyminiszter válaszolt a kormány nevében, majd ezt követően rövid, de annál élesebb hangvételű, közbekiáltásokkal tarkított vita alakult ki az ellenzék és a kormány képviselői között. A kormányzat kitartott azon álláspontja mellett, hogy a csak statisztikai jellegű adatgyűjtés a helyes sajtópolitika alátámasztását szolgálta. Az ellenzéki felszólalók álláspontja pedig akként foglalható össze, hogy a kormányzat nemcsak tájékozódni akart az ország politikai hangulatáról a jogellenes módszerek alkalmazásával, hanem egyúttal meg is kívánta félemlíteni a közvéleményt a hamarosan esedékessé váló nemzetgyűlési képviselő-választások előtt.

12 //. A politikai indíttatású sajtóösszeírás körülményeinek felvázolása után rátérhetünk vizsgálódásunk tulajdonképpeni tárgyának kifejtésére. A feladat teljesítése elsőként megköveteli azt, hogy legalább egy vázlatos áttekintést adjunk a megyei összeírásban szerepeltetett budapesti napilapokról, és megkíséreljük azokat elhelyezni a korabeli politikai mezőben, ill. pontosabban fogalmazva próbáljuk meghatározni viszonyukat a főbb politikai irányzatokhoz. A megyei kimutatást

13 elemezve rögtön szembetűnik az a sajátosság, hogy egy elég jól kitapintható politikai preferencia mentén helyezték el az egyes lapokat. Az első helyeken a keresztény nemzeti eszmeiséget ésA/agy a direkt kormánypártiságot képviselő újságokat találhatjuk.

1

' A nagy múltú és színvonalas Pesti Hírlap és a Budapesti Hírlap a nemzeti konzervatív liberalizmust testesítették meg, s mindkét orgánum lojális volt Bethlen miniszterelnök jobboldali, tekintélyelvű kormányzati politikájához.

15 A politikai ellenzéknek a kormánypárti erőkhöz közelebb álló nemzeti demokrata és a legitimista csoportjainak fóruma volt az Újság c. lap."

1 A liberális demokrácia elveit valló ún. Estlapok

1 - Pesti Napló, Magyarország, Az Est és -^Népszava képviselték a politikai és ideológiai vonatkozásban is egyaránt ellenzéki beállítottságú sajtót, bár ez utóbbi nem tekinthető relevánsnak a témánkkal összefüggésben az előfizetők hiánya miatt.

18 A sajtóattitűdök megismerésének további, s egyúttal legfontosabb előfeltétele volt az előfizetők foglalkozásának azonosítása, mely célból többé-kevésbé sikerrel használhattuk fél az 1926., egyes esetekben pedig az 1927. évi képviselőválasztói névjegyzékeket.

19 A kaposvári sajátosságok pontosabb megragadása érde-