Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szili Ferenc: Kivándorlás Amerikába Délkelet-Dunántúlról 1904—1914. (Második rész)

meggondolta, és ki akart vándorolni. Csak úgy kapta meg az útlevelet, ha maga helyett az uradalom részére más munkást tudott állítani. A kivándorlók útlevéllapjain esetenként azt is feltüntették, ha azok Kanadába szándékoztak kivándorolni, hogy a kedvezőtlen, egészségre káros éghajlatról felvilágosítást kaptak, és az ügynökök nem csábították. A kivándorlók által hazaírt levelek - amelyek csak a Somogy Megyei Levéltárban találhatóak - országosan is egyedülállóak, unikális jellegűek. Többségét magyar, kisebb részét német nyelven, gót betűvel írták. Ezek a népi levelezés gyöngyszemei közé tartoznak. A későbbiekben a leveleket majd részletesen is ismertetjük. A kivándorlási törvények és rendeletek megszigorításával azok a nők kerültek nehéz helyzetbe, akik szerették volna a férj után kivinni a családot, de arra engedélyt nem kaptak. Ilyen esetekben az. USA-ban kint tartózkodó családfenntartónak beleegyező nyilatkozatot kellett küldeni, amelyet a közjegyző hitelesített, végezetül az osztrák-magyar konzulátus is igazolta, hogy a férj biztos anyagi körülmények között él, munkával rendelkezik, feleségét és gyermekeit el tudja tartani. E dokumentum birtokában a kivándorolni szándékozó hozzátartozónak szinte biztos esélye volt arra, hogy a korábban megtagadott útlevelét megkaphatta. Az iratokból azt is megtudjuk, hogy a személyes tragédiák, halálesetek, az özvegyi magány, a családi perpatvarok, a válások és a mindennapi veszekedések elől is sokan a kivándorlásban találtak menedéket. Nem egyedi eset Rafmann Menyhért csurgói kereskedősegéd sorsa, aki 49 éves korában kivándorlási kérelmét az alábbival indokolta: ,A házastársával nem él békében, a házaséletet nem hajlandó folytatni, házastársa 57 éves, ekként nem akar itt maradni és más világrészben akarja a jövő boldogságát feltárni."

1 A mellékelt, gyakran hosszabb terjedelmű jegyzékek, kérvények, egyének, családok, falusi közösségek szociológiai látleletei, amelyekből kitapinthatjuk az emberi nyomorúságot, a szegénységet, de a kiszolgáltatottságot és a megalázottságot is. Ugyanakkor beszédes bizonyítékai az ember akaraterejének, a bátorságnak, a reménynek és a vállalkozási kedvnek. SOMOGY MEGYE 3- A nagybirtokok és a munkaerő A kivándorlásnak globális, regionális, lokális és személyes okai voltak. Globális oknak tekintjük azt a rossz társadalmi közérzetet, amely ebből az országból százezreket Amerikába, vagy az ország határán túl egyéb európai országokba kényszerített. De ide sorolhatjuk az LISA-ban kibontakozó jólétet is, amely mágnesként vonzotta a világ minden pontjáról a bevándorlókat. E hatások együttesen milliókat késztettek arra, hogy álmaikat a mesés Amerikában próbálják megvalósítani. A korábbiakban már érintettük, hogy a nagybirtokrendszer és a kivándorlás között korreláció volt, azonban arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a kivándorlást elsődlegesen nem az indukálta. Bizonyítható, hogy az uradalmas Somogyból nem vándoroltak ki annyian, mint a felvidéki megyékből, vagy az Állóidról, ahol a nagybirtok aránya nem volt számottevő.