Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

számára a plébánosi legelőjárandóságot is. Megkapták még - papíron - a legelőn levő fákat is, egyedül a gubacsszedés jogát tartotta fenn magának a földesúr.

18 E peres iratokban lapozva kiderül, hogy a jobbágyok kívánságára megindított úrbéri per korántsem járt számukra kedvező eredménnyel. 1847 júniusában már kifejtették azt, hogy ők csupán telki állományuk és legelőjük uraságétól való elkülönítését kérték, továbbá földjüknek három nyomásban történő kiadatását. Az uraság azonban azt tagosítással kívánta egybekötni, úgyhogy a jobbágyok most már azért folyamodtak, hogy azok, akik jelenlegi házaikból kiköltözni és másutt építkezni kényszerülnek, és akiknek gyümölcsfái, kertjei az uraság birtokába jutnak, legalább kárpótlásban részesüljenek. Az uradalom elfogadta a jobbágyoknak ezt az észrevételét, elismerte kárpótlási igénylikét. Az úrbéri per az irtásföldekre is kiterjedt, de a nagyatádiaknak nem volt irtásföldjük. A kenderföldjeik után továbbra is vállalták fonási kötelezettségüket. (Ez volt akkor a kenderföldek „bérleti díja".) 1847 őszén már folyt a földek osztályozása, amelyet a földesúr és a szomszédos községek kijelölt becsüsei végeztek. A réteket és a rozstermő földeket másod-, a búzatermőket első osztályba sorolták, ami az úrbéri törvények értelmében azt jelentette, hogy a II. osztályú telek után Somogy megyében 24 magyar hold szántóföldet és 10 kaszás rétet, az I. osztályú után 2-2 magyar holddal, illetve kaszással kevesebbet kellett kimérni.

19 Az 1847. évi egyezség alapján feljegyezték a mezőváros jobbágyainak és úrbéri zselléreinek birtokait, melynek alapján a rendezés előtt 84 (1200 n-öl) hold belső telek, 15 h zselléri telek, 318 kaszás (800 n-öl) rét és 859 hold szántóföld, összesen 1278 és fél hold (töredék holdakkal együtt) volt a jobbágyok birtokában, míg a rendezési terv szerint 1296 és fél hold került volna tulajdonukba (ebből 30 hold volt csapás, dűlő, hasznavehetetlen terület).

20 1849-ben a megye akkori királyi biztosa: Czindery László összeíratta Somogy megyében az ún. „úri" és a volt jobbágyi birtokokat, településenként. E kimutatás szerint Nagy- és Kisatádon, továbbá a hozzájuk tartozó Döbrögpuszta területén összesen 4659 magyar hold volt urasági birtok, és 1739 magyar hold volt a jobbágyság birtoka. Ez a terület a következőképpen oszlott meg: Volt jobbágyi Földesúri birtok, magyar holdban Belső telek 92 146 Kaszálórét 304 380 Szántóföld 877 1415 Legelő 7 Erdő 464 2 521 Bozót, berek 40 Hasznavehetetlen 147 Összesen (töredék holdakkal együtt): 1739 4 659 Az összeírás melletti megjegyzésben szerepel, hogy az uradalom „belső telki" részéből 107 hold árendában vagyis bérletben van, feltehetően ugyancsak paraszti kézben. A határban levő erdő nagyobbik része pedig ekkor még közös legelő volt.

21