Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szita László: Dokumentumok a kanizsai blokád, és a vár kapitulációjának történetéről 1688-1690

Csatakígyó, amely két variációja ellenére ugyanaz a lövegfajta. (Schlange, Feldschlange.) Közöttük csak kaliherben volt különbség. (Feles, negyedes, vagy ún. egész) Ezredlöveg, rendszerint a gyalogság menetében vontatott ágyú, amely a mozgékony csapatokat kíséri. 0,3-1,5 kg golyót lőtt ki. a kalibere 60-65-70 mm. A cső hossza 2,2 m, a súlya 1 -2 c| volt. ( Regimentstuck.) Falkony. Tábori ágyú, a lövedék súlya 2,5 kg. 80 mm kaliberű löveg, a cső súlya 3,5 q volt, és 2,5-3 méter hosszú a csöve. (Falkkonet, Falkoun.) Tarack. Meredek röppályájú löveg. (Haubitz.) Kartány. Nehéz löveg, amelyeket faltörésre, általában ostromra rendszeresítették a tüzérségnél. (Karthaune, Carthaun, Khartaun.) Negyed, fél, egész (Ganze. Halbe, Viertel) fordul elő Kanizsán. Fzek kalibere 130-200 mm között változott s 6-24 kg-os golyói lőtt ki. A cső hossza 2,4-3,8 méter között, a cső súlya 7-30 q volt. Az újraöntések során ezektől a paraméterektől eltérések keletkeztek. Nagy mennyiségű különböző típusú kézigránát fordult elő. ( Handgranat, granal) A leltárban szereplő „Brandrohr" a gyújtószerkezet. Fz fából (bodza), vasból, papírból készült. Érdekes esetünkben a törökök nádszálból készítették. A csövecske puskaporral volt megtöltve, amely iniciálta a cserépből, üvegből, vasból készült gránáttestben a lőport. A leltárban előforduló súlymértékek: Centner — mázsa — 50 kg. Piündt, pfunt = das Pfund = font (súlymérték). Ausztriában és Magyarországon egyaránt 32 lat volt, ami 0,56 kg-nak felelt meg. Végül néhány mozsár (Mörsell, Mörser, Poller) fordul elő. 0,6-2,5 q kőgolyókat lőttek ki vele, meredek röppályájú ágyúfajta. 56. 1690. május 25. Zichy István jelentése a haditanács volt elnökének Kanizsa kapitulációjának körülményeiről Nagyméltóságú Herceg... Kegyelmes Uram, a legalázatosabban jelentem, hogy Kanizsa vára a várat uraló törökökkel együtt szerencsésen behódolt, a teltétel nélküli behódolás befejeződött. Hasonló módon történt Eger és Székesfehérvár behódolása is. Mindkét erősséget Nagyméltóságod tábornokai kényszerítették a behódolásra. Az ellenség belátta, hogy H. Pozo és tisztjei nem engednek a török által kezdeményezett alkudozásnak, és mert a törökök minél előbb meg akarták kötni az elvonulási szerződést, egyetlen pontban engedtek a töröknek, amikor megígérték nekik, hogy meghódolásuk esetén szabad elvonulást biztosítanak számukra. A szerződést végül is a Császári Fenség megerősítette. Nem tudni, hogy vajon a Nagyvezír milyen módon közölte a hírt a szultánnal, és az milyen kedvvel fogadta azt. Én azzal a legalázatosabb jelentéstétellel terjesztem Nagyméltéxságod elé Kanizsa behódolásának hírét, hogy azt megelégedéssel fogadja. Remélem, hogy győri kémeink egyike, akire jelentésemet rábíztam, elmondja Nagyméltciságodnak szóban mindazt, amit a jelentés nem tartalmaz, különösen gondolok itt a vár átadásának részleteire és arra, hogy az alkudozások miatt húzódot el a vár átadása és a behódolás. Az ellenség elvonulása után azonnal hozzáláttunk a várfalak megerősítéséhez és azt folytatjuk mindaddig, amíg helyre nem állítjuk a vár és a város falait. Nem törődünk bele abba, hogy olyan állapotban maradjon a vár és a város, ahogyan azt az ellenség lerombolni igyekezett. Kérem Nagyméltóságú Herceget, hogy fogadja legalázatosabb jelentésemet kegyesen.