Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához

besenyő őrhely, ugyanúgy, mint a Sarud körüli besenyő helynevek sora, ez azonban inkább a besenyő helynevek gyűrűjében középen elhelyezkedő Katákra irányítja a figyelmet, a Katákhoz közelebb más Bő helynevekre - Bény, Kerekudvar - ugyanaz, mint Krakkó -, Kóka - ugyanaz, mint Somogyban Kak, és még mások. Sarudnál a Bő nemzetség somogyi neveinek párhuzama Kölkes

1

'

;1 és Izsép egri püspöki birtok, továbbá Sály.

1

'

1 Átány is Nagyatád helynévpárhuzama - már sejtteti, hogy még Sarolt sem védhette ki a birtokelkobzásokat. Sarolt emléke Somogyban az, hogy Segesd királynéi birtok lett. Egyébként Sarud helynevek Temesben

12 Krassó táján és Sopronban is?

3 sőt Erdélyben

14 jelentős Káta-Bő szállások közelében vannak, Sopronban kifejezetten Bő helynév

11 közelében. Általában a Bő helynevek sorsa kedvezőtlen, külön vizsgálható az Ajtony támogatásának emlékét őrző Marosvár körüli, pontosabban a Rupolyból ismert Monoszló nemzetség nagylaki birtoka mellett Bő, illetve Osztopáni-Káta vonatkozású helynevek sorsa. Mindenesetre a Bő nemzetség és a Monoszlaiak korai kapcsolataira vall - Monoszló XI. századi szláv neve ellenére - Monoszló előterében Szepezdnél a Bődi fonds, Sümeg közelében az anonymusi Ősbő körzetében - Marcal alio nomine Beedfelde

11 helynév, ahol a Marcal név utólagos, és ezért a Somogyban utóbb rivális Marcaliakra emlékeztet. Mindemellett nem kell ilyen messzire elmennünk. Szentistváni elkobzást jelez Somogyban Mezőcsokonya mellett Szentkirálypuszta, Szent István birtoka, jobbágyai és Erdőcsokonyán is királyi béreseket találunk 1269-ben," majd Somogyvár bittoka lett, pedig fontos helynév közvetlen a Bő központ mellett. A szomszédságból például Csombárdnak Erdélyben is telepítésjelző szerepe van. Elkobzásnak, részleges kegyvesztettség jelének tekinthetők Somogyban legkézenfekvőbben a Bő nemzetség birtokközpontja melletti, illetve birtokai közé ékelődő idegen egyházi és más családi birtokok. Ha saját nemzetségi monostoruk van, nem ajándékozhatták java birtokaikat Pannonhalmának és Somogyvárnak. Somogyvár birtokai közül pusztán neve alapján is feltűnik Csokonyán kívül Terpech - Terepk jut eszünkbe, ismert bő-osztopáni személynév,

10 Nyest - jászsági helynévpárhuzam,

59 tihanyi oklevélben női név

60 - és Szóládhoz. tartozik,

61 Jásztelek vagy Mihálytelek régi neve Szórád. Aligha pusztán nyestadó emléke, amit Györffy is felvet.

62 Fájsz

63 és Zabar praedium nevezetes nevek Somogyvár birtokain, Szabar Lehel hagyomány szerinti leszármazottja. Ez azonban csak mind tallózás a hely'névpárhuzamok körében. A Bő nemzetség korai és XI—XII. századi helyzetének magyarázata nyilvánvalóan sokkal bonyolultabb, mint ahogy a részletek közvetlen ismerete nélkül szívesen látnánk. Elképzelhetetlen az, hogy az Árpádok úgy szerezhették volna meg Somogyot Tar Zerind idejében, azaz 955 táján, hogy az azonos lett volna a helyi honfoglaló Bő nemzetség birtokainak szinte teljes elkobzásával Tar Zerind illetve Koppány részéről úgy, hogy az a Bő nemzetséget Koppány ellenállásra képes ellenségévé tehette volna, és képes lett volna magát Koppány lázadásától távol tartani. Ennek a birtoktörténetben adott tárgyi fogódzókon kívül cáfolata maga a Bő nemzetség helyzete. Látva Koppány előtt az úttörő Kund, Bogát és Fájsz fellépését a területen, valamint a Bő nemzetség birtokarányait és hercegi központok mellett biztos mellékúton hívástávolságra elhelyezkedő lakait, a nemzetség nevéből major-domus-szerű udvari hivatalviselésre következtethetünk és a hivatallal járó társadalmi és anyagi előnyök kárpédolták birtokainak olyan lefoglalását, illetve a hercegekhez láncolt lakhelyválasztását, amellyel már a X. század első felében kiegyezni kényszerült, míg az idegenek nyaraló szállásaival tarkított területen birtokrendszere akkor még ki sem alakult. Van a Somogyvár melletti Öreglakhoz hasonló fekvésű Bő lakoknak helynévi