Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához

emléke Sümegen kívül Zalában Szentgyörgyvár mellett, amelyet a Szent György-kultusz is Somogyhoz fűz - Betefalva-Bőtefalva-Betőfalva, amit később szintén a Somogyban rivális Marczaliak kapnak meg

64 talán ilyen Bőd Kalocsa közelében

1

'

1 hacsak nem Duna-parti ingázás emléke hercegi rokonságra való tekintettel Baranya felől -, de mindenesetre ilyen Beclegulács vagy Zoltángulács Fájsz badacsonyi szállása mellett, ahol a Zoltán név gestából ismert besenyő vezér neve lehet. Ugyanez a hely harmadik néven Kebelkuth alio nomine Gulacs - ami korántsem biztos, hogy köböllel mért vízről kapta a nevét. Kisbőpuszta is Fájsz szállás közelében van. Zalaegerszegnél Betefalva

68 Kustánd és Lengyel

69 közelében van. Végül egészen közel találhatók Lak helynevek a közelben Baranyavár,

0 valamint Vasban Egervár ' előterében és a környezetben mindkét helyen a Bő nemzetség nevei ismétlődnek. A Bő nemzetség tehát kiszolgálni kényszerült egymás után más hatalmi érdekeket képviselő pogány, bizánci keresztény és latin keresztény hercegeket, fejedelmeket, akiknek érdekében állta nemzetség hűségét jutalmakkal, előnyökkel biztosítani még akkor is, ha a X-XI. század gyakori történelmi fordulói büntethetővé tették a maga részéről szintén nagyra törő Bő nemzetséget. Somogy megrekedt patinás viszonyai között még a kereszténység megszilárdulása előtt, a lázadások korába illő, sőt meg későbbi évszázadokban is kettős hagyományt, két ellentétes lojalitást kell a Bő nemzetség körének tulajdonítanunk. A Pest megyei Katák előterében vak') megjelenésük bizonyítja, hogy már a X. században összeházasodtak az Osztopániak Káta nembeli őseivel, akit Kurszán idején kend - LengyelOsztopán - és kék - Kötcse - kísérettel érkeztek Somogyba, a Katák előterében pedig Hont nemzetséggel, amit a Hont-Pázmány nemzetség XI. századi névadásában a gyakori Bény név bizonyít, A XI. században Somogyban az AlscVBő pusztán feltárt Szent Kereszt apátság védte birtokaikat, mint Hevesben Szent Bőd, de nekik kellett tárgyi emlékeket fenntartaniuk a X. századból teljesen fel nem számolt központok berendezéséből. így hagyomány szerint náluk keresendő a Lehel kürtje. Kürtös valóban az ő telepítésük"

2 és Kürtös Zalában is Szentgyörgyvár tartozéka - ugyancsak az ő környezetük. Kürtös Sopron megyében királyi kürtösök öröklött földje és jelek szerint ennek a körnek a hagyománya. 1 Különös korabeli világításba helyezi ezt a Szent Bőd által védett Heves megyei Bő birtokközpontnál Lehel és Botond nemzetségének besenyő helynevek közé ékelődő poroszlói illetve Botond-pusztai birtokai közelében a Tiszánál Lelesz Árok félé 1 az Olpha helynév. Vélhető teljesebb alakban Olivántfalva-Alibánfa más néven Ollár-Áldár 1 és Olivánt földe más néven Szél

76 lehet a helynévpárhuzama Zalában, ami viszont Tápiószele helynévpárhuzama a Katák előteréből. Áldár - osztopáni oklevélben Áldomás - rátelepedése Olivántfalvára a kürtkultusz emlékeként érthető, a temetetlen Lehelt kürtjével lehetett engesztelni, amely-be lelkét belefújta. Somogyban Liba-Jaba Lullánál és Libic s Holláddal 9 Fájsz körül hasonló romlott helynév. Oliphant Roland vitéz kürtjének a neve, nálunk személynév.

w Már maga az is a kürt megszemélyesítése, hogy Roland kürtjének volt neve, ugyanúgy, mint a kardjának - Durandal. Nálunk a Szent Korona megszemélyesítése a legnevezetesebb. A kürtöt mindenesetre az tette archaikus tárggyá Magyarországon, hogy temetetlen gazdája, Lehel helyett kellett engesztelni. III. Endre pénzén az elefánt a csodaszarvas, turul stb. mellé állítható. A kürt tárgyikig is ebbe a miliőbe illik, mulattató cirkuszi jelenetek közé iktatott mitikus tárgyú színházi jeleneteivel - csodaszarvas, sas, griffek, kentaurok - a X. századi bizánci térítés évtizedeinek pogányságot profanizáló propagandája. Sőt, mondája miatt is ott kell keresni korai időszakokban, ahol az elképzelhető, fogódzc')k pedig mindig úgy