Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?

11. ábra. A vár és a városfeltételezettXVI. sz.-i kiterjedése (1. : belső vár; 2.: város; 3.: városkapu)

körülvett település”.20 Zádor szerint „megjegyzendő, hogy az 50 lépés meglehetősen kevésnek tűnik”.21 Valóban kevésnek tűnik, ha Pécs, Győr vagy Sopron középkori kiterjedésére gondolunk, azonban a kifli alakú település szélességeként igenis elképzelhető (lásd 12. sz. ábra).

További segítséget nyújt a várkontúr rögzítéséhez az 1865. évi kataszteri térkép (lásd 10. a, b sz. ábra), mely egyúttal figyelmeztet arra is, hogy további vizsgálatnak kellene alávetni a még nem vizsgált esetleges Kapos folyó szabályozási, vasútépítési, ill. egyéb XVIII—XIX. sz.-i térképeket.

A térkép segíthet a török kori vár és város északi részének pontosításához, a vasútépítés a déli részt már elsöpörte.

Tudjuk viszont, hogy a vár 1702. évi felrobbantása után az új földbirtokos, Esterházy herceg, a használható épületeket hegyreállíttatta, és ez egy ideig megyei börtönként, majd magtárként funkcionált. Ez a magtár a középkori várkastély nyugati lakószárnya lehetett, mely a kataszteri térképen az 1080. helyrajzi számtól balra látható.

44