Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?

12. ábra. A vár és a város feltételezett XVII. sz. -i körvonalai (1. belső vár; 2. külső vár; 3■ város)

Epilógus

A várat, mely a törökök kivonulását épségben vészelte át, 1702-ben császári rendeletre felrobbantották. A várost (és lakóit) az 1704. évi rácdúlás pusztította el. Esterházy 1712-ben szabadalomlevéllel csábít új telepeseket a városba, ekkor azonban a vártól mintegy 5-600 m-re keletre, a mai Kossuth téren létesül Kaposvár jobbágyfalu központja (templom, tiszttartó ház, iskola), és csak évtizedek múltán nő össze az új település a régi várral. A vár jelentősége egyre csökken, bár gazdasági központként még hasznosítják.

A Kapos XIX. sz. eleji szabályozása, majd az 1870-es évek vasútépítése egyre nagyobb területeket radíroz le a vár területéből. A vár maradványai a nagy magtárral (a város legrégibb műemlékével) 1930-ban kerülnek bontócsákány alá, hogy helyén egy 8 emeletes ház nagyságú gabonasiló létesüljön. A Vásártéri út megnyitásával további beépítések történtek az egyébként igen rossz fekvésű területen (gabonaforgalmi vállalat, autószerviz, benzinkút, közlekedési felügyelet), és a pusztítás ellen senki nem emel szót.22

Talán azért, mert nem is tudjuk, talán azért, mert nem is akarjuk tudni, milyen földön járunk.

45