Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
megállapítani, hogy ténylegesen milyen eredménnyel járhatott a dokumentumgyűjtés. A párhuzamosan bekért jelentések és visszaemlékezések többsége fennmaradt, de csak néhány pártszerv iratanyagában találhatók primér történeti források. A megyei pártarchívum Somogyi ellenforradalom c. különgyűjteménye4 kívánkozik az ismertetés elejére, ugyanis ebben az iratcsomóban számos eredeti dokumentum, irat és röplap egyaránt található. Kiemelkedik közülük a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács5 1956. október 30-i üléséről felvett jegyzőkönyv másolati példánya. Az irat teljes egészében tartalmazza az új hatalmi szerv és az általa megválasztott szakbizottságok tagjainak neveit, továbbá az ülés határozatait, amelyek alapján fogalmat alkothatunk a tetsület politikai irányultságáról és elképzeléseiről. Az iratcsomó másik nevezetes dokumentuma a DISZ Zrínyi Miklós Körének6 1956. október 23-ának éjszakáján készült Fáklya c. röplapja, amely a budapesti eseményekről adott gyors tudósítás mellett különféle helyi felhívásokat és információkat közölt. Olvashatjuk benne a kör vezetőinek reagálását a fővárosi tüntetés követeléseire, valamint az állásfoglalásukat a kialakult helyzetről. Ugyancsak külön említésre érdemes a Szabad Somogy Rádió7 adásainak gépelt szövegeit tartalmazó irat, amelyből plasztikus képet alkothatunk a zaklatott napok történetéről és légköréről. A dolgozat keretei nem teszik lehetővé a gyűjteményben őrzött valamennyi történeti forrás ismertetését, így a továbbiakban csak utalunk arra, hogy üzemi munkástanácsok alakulási jegyzőkönyvei, valamint községi és járási forradalmi bizottsági iratok is fellelhetők az iratanyagban. A Kaposvári Járási Pártbizottság anyagában maradt fenn az egyetlen olyan teljes iratcsomó,8 amely az 1957. tavaszi dokumentumgyűjtés során bekért primér forrásokat és az eseményekről készült jelentéseket egyaránt tartalmazza. Tulajdonképpen az iratcsomó nagyobb részét a járási tanács által összegyűjtött és a pártbizottságnak átadott községi anyagok képezik, de egyéb iratok mellett megtalálhatók benne a Kaposvári Járási Ideiglenes Munkástanács intézkedési ügyiratai is. A többi járási pártszerv iratanyagában csak elvétve bukkantunk primér forrásokra, melyek többsége a pártfegyelmi ügyek mellékleteként őrződött meg. Hasonlóan jellemezhetjük a községi és a munkahelyi pártszervezetek iratcsomóit is, amit azzal magyarázhatunk, hogy ezeket kötelezték az összegyűjtött dokumentumok átadására. A megyei pártiratokat tanulmányozva felvetődött az a kérdés, hogy találha- tók-e olyan elsődleges források, amelyekből reális képet alkothatnánk a pártszerveknek az október 23-a és november 4-e közötti időszakban folytatott tevékenységéről, továbbá a forradalmi eseményekkel kapcsolatos állásfoglalásairól? Mindössze három olyan iratcsoportra bukkantunk, amelyekben fellelhető néhány ilyen irat, de ezek is többnyire később készült hiteles vagy ismeretlen eredetű másolatok. A korábban már bemutatott különgyűjtemény mellett a megyei és a városi pártbizottság titkársági iratcsomói említhetők meg. Mindkettőben a megyei pártbizottság néhány röplapjának és felhívásának gépelt szövegei lelhetők fel, továbbá fennmaradt egy-két, a megyei pártbizottság által kiadott röplap is. Későbbi forrásokból tudjuk, hogy a forradalom első napjaiban sűrűn üléseztek a párt-vb-ok, de ezeknek az üléseknek a jegyzőkönyvei eddig még nem kerültek elő. 3■ A Somogyi Néplap és a Szabad Somogy c. újságod szintén a jelentősebb forrásértékkel bíró történeti dokumentumok közé sorolhatók. Ezt a minősítést alátámasztja az a körülmény, hogy viszonylag kevés primér forrás maradt ránk a megyeszékhelyen és a járási központokban működött forradalmi bizottságok 369
