Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
tevékenységéről. A Somogyi Néplap október 24-én rendkívüli kiadásban számolt be a fővárosi eseményekről és ismertette a helyi szervek állásfoglalásait, közleményeit. A következő egy hét során bő terjedelemben tudósított a kiszélesedő forradalmi népmozgalom országos és helyi történéseiről, továbbá az új hatalmi szervek megalakulásáról. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács a korábban már említett ülésén átvette a helyi lap irányítását, így az október 31-e és november 4-e között Szabad Somogy néven jelent meg. Az újság ettől kezdve teljes, bár kényszerűen szűkebbre szabott terjedelmét a rohanó eseményekről szóló híradásoknak szentelte. Az elakadó egyéb információs csatornák hiányában szinte egyedüli hírforrásként tudósította a somogyi közvéleményt a helyi történésekről. Feltételezhető, hogy a szerkesztőség is nehezen jutott információkhoz, mert pl. sem a Somogyi Néplap, sem pedig a Szabad Somogy nem adott hírt a tragikus kimenetelű berzencei tüntetésről10 vagy más kisebb jelentőségű incidensekről. 4- A Somog}’ Megyei Bíróság irattárában őrzött büntetőperes ügyiratokban11 található a primér történeti források harmadik nagyobb csoportja. A „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel” vádjával indított több mint hatvan politikai büntetőper anyagainak tanulmányozása során három olyan periratra bukkantunk, amelyben nagyobb számú eredeti dokumentum maradt fenn. Elsőként a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke elleni per12 ügyiratát kell említenünk egyfelől, mert abban is fellelhető a korábban már hivatkozott október 30-i ülés jegyzőkönyve, másfelől pedig az akta néhány olyan iratot is tartalmaz, amely a fenti szerv tevékenysége során keletkezett. A kaposvári események másik főszereplője, az S.M.F.N.T. Oktatási Bizottságának vezetője ellen lefolytatott politikai per13 anyagában nagyon fontos dokumentumok vannak a város kulturális intézményeiben lejátszódott eseményekről. Közülük is legérdekesebbek az iskolákban megválasztott forradalmi bizottságok alakulási jegyzőkönyvei. Végezetül a tabi járási megmozdulások vezetői ellen indított eljárás14 ügyiratát indokolt külön bemutatni. A perirat egyedi forrásértékét az adja, hogy fellelhető benne a Tabi Járási Forradalmi Bizottság iktatófüzete, s hozzá mellékelve az intézkedési iratok. Az utóbbiak között több mint húsz, a járás községeiből és egyes munkahelyekről beküldött forradalmi bizottsági ill. munkástanácsi jegyzőkönyv is megőrződött. 5. A forradalom történetének primér forrásai után nyomozva feltételeztük, hogy más helyi, valamint az országos szervek irtattáraiban és gyűjteményeiben is rejtőzködhetnek ilyen iratok. Az intézmények közül mindenekelőtt az MSZP Politikai Intézetének Levéltára jöhetett számításba.15 Az 1957. tavaszi dokumentumbegyűjtés ismeretében úgy ítéltük meg, hogy az egykori pártközpont volt az iratok összegyűjtésének egyik helyszíne. Feltételezésünk ez idáig csak annyiban igazolódott, hogy ott is megtalálható az általunk eddig ismertetett források egy része másolati példányban. Nagyobb hiányérzetet kelt az a tény, hogy abban a levéltárban sem lelhetők fel a helyi pártszervek akkori magatartását híven tükröző eredeti dokumentumok. Az intézetben folytatott kutatás során sikerült néhány olyan primér forrást is találni, amelyek hiányoznak a megyei iratanyagokból, így pl. a megyei rendőrkapitányságon alakult forradalmi bizottság jegyzőkönyvét. Mindenesetre célszerűnek látjuk a feltárómunka folytatását az MSZMP KB egyes ügyosztályainak somogyi vonatkozású anyagaiban. 370
