Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
ban, Ambrus Sándorban, (aki akkor a Kossuth Kiadó munkatársa volt) egy ösz- szefoglaló mű megíratása. Én azonnal láttam, hogy egyedül nem oldható meg, s így javasoltam társszerzőnek Oroszi Sándort, aki bizonyos, hogy az 1945 előtti témákban nálam otthonosabb volt. A kiadóban az érintett osztályvezető, Stemler Gyula gyerekkori barátom vette pártfogásába az ügyet, s 1988 elején a szerződést meg is kötöttük. Azonban nem sokkal később a kiadó számára „összedült a világ”, és kénytelen volt a szerződéstől visszalépni. Ugyanekkor tájt az ELTE részéről felkértek, hogy dolgozzuk ki a humánökológus-képzés számára a természetvédelem történetének négy félévre tervezett tematikáját, beleértve a kötelező irodalmat is. Ezt 1990 tavaszán be is nyújtottuk, hogy az év őszére hideg zuhanyként érjen minket az egyetem kurta-furcsa visszakozása. Sajnos háttér-információkkal nem rendelkezem az ügyről, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy a tematikánk felhasználásával dolgozik valaki... Azért is tartottam fontosnak ezt megírni. így Oroszi Sándorral utaink részben szétváltak. Együttműködésünk azonban annyira megmaradt, hogy ha rendelkezésünkre áll éppen egy olyan adat, amely a másik számára fontos, átadjuk egymásnak.3 Végül is a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé - Ránki György Emlékére Alapítványtól 1991 közepén kapott támogatás mentette meg kutatásaimat. Anyagi segítséget kaptam a „Dokumentumok a magyarországi természet védelmének történetéhez” című, mintegy 30-50 ív (600-1000 gépelt oldal) terjedelmű okmánypublikáció kéziratának az elkészítéséhez. Ennek során módom volt 3765 xeroxfelvételt készíttetni, s legépeltettem 1560 oldalt (78 ív). Ebből 840 oldal (42 ív) 1-től 123-ig beszámozott dokumentumokkal már kiadóra vár... Közben már 1989-től elkezdtem a rendszeres publikálást az 1945 utáni idők erdészet-, vadászat-, természetvédelem-történetéből. Nagyobb részben dokumentumközléseket, kisebb részben feldolgozásokat készítettem. A dokumentumközlést e témakörben nagyon fontosnak tartom, hiszen hiteles adataink ebből az időszakból gyakorlatilag nem voltak. A korábbi természetvédelem-történeti szerzőkkel szemben igen nagy előnyöm, hogy végre hozzáférhettem az országos természetvédelmi szervek irataihoz. Ennek mennyisége hatalmas, ugyanakkor teljesen rendezetlen, összekeveredett és hiányos. Az MMI irataiból pl. az általam most tárgyalandó időszakra vonatkozóakból csak az 1948. és 1951. éviek vannak meg - részben. Mint egy korábbi tanulmányomban is írtam, azon már a legkevésbé sem lepődtem meg, ha egy ügy összetartozó iratai három-négy különböző helyről, esetleg részben az OTvT, részben az OTvH iratai közül kerültek elő, amelyhez még hozzá kell venni az azóta előkerült Törzskönyvi Alapiratokat. „Viszont megerősödött bennem az a korábbi érzés, hogy nem biztosan van ez véletlenül így.”4 Ha nem lenne mintegy ötéves megyei levéltárosi gyakorlatom, s közel ugyanannyi időtartamú OTvH/OKTH munkatársi tapasztalatom, azt hiszem, kétségbeesve abbahagytam volna a kutatást. Az anyaggyűjtésem már csak ezért sem lehet teljes. Továbbá középiskolai tanárként dolgozva szorgalmi időben átlag hetenként egyszer jutottam kutatáshoz, így a sokkal nehézkesebb UMKL-ban az FM Erdészeti és Vadászati ügyosztályainak az anyagát csak „célzottan” tudtam kutatni, azaz egy-egy konkrét ügy adatait keresgélni. Arra pedig végképp nem volt módom, hogy Kaposvárott és Zalaegerszegen a megyei és járási erdészeti és vadászati szervek vagy az érintett ÁEG esetleg meglévő iratait kutassam. (Ha netán valakitől kiegészítő adatokat kapnék, előre is köszönettel nyugtázom.) 330
