Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
helybeli oskolamester tűzifáját az uradalom erdejéből a „Simonyi lakosok kötelesek megvágni és beszállítani”. Ennek nagysága 6 öl (= 24 köbméter) volt.122 A pathi úrbéresekkel is ezen a napon született meg az egyezség, amely az úrbéreseknek 12 hold legelőt adott egy telek után, faizás fejében pedig négy holdat, vagyis összesen 174 holdat kapott a község. Ezt a mennyiséget 9 3/8 jobbágyi telek, 1 1/8 zselléri, 4/8 oskolamesteri, és 1/8 ún. curiális zselléri telek után kapták a parasztok. 1857. szeptember 28-án kelt az az irat, miszerint a fent említett curiális zsellér - Szabó György - járandóságáról kiderült, hogy valójában nem jár neki semmi. Ez 2 hold többlet, vagyis a községnek 174 hold helyett 176 holdat mértek ki. A földesúr és a község kötötte szerződésben azonban a 176 hold szerepelt, így ezt a földmennyiséget megítélték a községnek.123 Mint már fentebb említettük, Vrászló perirata hiányzik. Közvetett adatok, tények alapján mégis meg tudjuk határozni a folyamat lényegesebb vonásait. Az a tény, hogy 1856. december 10-én Vrászlón kötötték meg mind Path, mind Simonyi szerződését (vagyis a kerület három falujából kettőét), arra utal, hogy Vrászló falué is ekkor keletkezhetett. Az is tény, hogy mindegyik falu úrbéres népessége azonos nagyságú legelőt és erdőt kapott (telkenként 12 hold legelőt és 4 hold erdőt), és így nehéz azt elképzelni, hogy Vrászló, mely mind Simonyival, mind Pathtal határos, más elbírálásban részesült volna. Még egy bizonyítékot felhozhatunk: Lónyai Menyhért a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben megjelentette az országban már befejezett úrbéri pereket idő és községek szerint, s ott Vrászló, Simonyi, Path egyaránt szerepel 1856-os dátummal.121 A fenti gondolatmenet alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy Vrászlón 68 hold került paraszti kézre. A legelő- és az erdőelkülönítés eredményei a vrászlói uradalomban Legelő Erdő Egy telek Egy telek Ideje Módja után járó terület Ideje Módja után járó terület Vrászló 1856 egyezség 12 hold 1856 egyezség 4 hold Path 1856 egyezség 12 hold 1856 egyezség 4 hold Simonyi 1856 egyezség 12 hold 1856 egyezség 4 hold Miháldi 1844-57 per lOhold 1844-57 egyezség 2 hold Bolhás 1848 per lOhold 1858 egyezség 4 hold Apáthi 1842-56 egyezség lOhold 1856 egyezség 2 hold Viszló 1856 egyezség lOhold 1847-56 egyezség 2 hold Forrás: SML. Úrbéri peres iratok; ill. T. Mérey Klára 1965. táblázatok. Az eddigiekből kiderül, hogy a jogi elkülönítés az úrbéres és az uradalmi földek között 1840-től 1858-ig, tehát mindössze 18 évig tartott. Ennek során a közös használatban levő területből 2306 hold lett az úrbéreseké, vagyis az addig közösen használt területnek 22%-a. Ez az egész uradalmi területnek durván 10%-a. Az egy telekre eső uradalmi átlag legelőből 10,8, erdőből pedig 3,13 hold, az egy úrbéresre jutó legelő és erdő pedig kb. 5 hold, s ebből kb. 4—4,5 hold volt a legelő, s kb. 0,5-1 hold az erdő. Kérdés, hogyan viszonyul ez az eredmény a megyei arányokhoz (az 201
