Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
Tanulmányunk alsó Időbeli határát a legkorábbi iratsorozat kezdő éve adta. A felső kronológiai határ egybeesik a pecsétek első, az egész megyére kiterjedő adminisztratív szabályozásával. 1857-től valamennyi helységben azonos méretű, ellipszis alakú, „X Somogy megyében” feliratú egyenbélyegzőket vezettek be.20 A viaszpecsétek alkalmazása azonban nem szűnt meg. Az 1856 után szereplő viaszpecséteket akkor közöljük, hogyha használatuk az uniformizált bélyegzők megjelenése előtt kezdődött. A településeket a történetiség elvét követve vettük fel. Szerepeltetünk minden olyan helységet, amely 1768 és 1856 között Somogy megyéhez tartozott. A vizsgált korszak névhasználatából, pecséthasználatából és községbírói szervezetéből indultunk ki. Minden olyan települést, amely 1856 előtt önálló községbírói szervezettel rendelkezett, külön vettünk fel. Amennyiben a közigazgatási különállás a pecséthasználatban is kifejeződött, a pecséteket is külön közöljük (pl.: Alsó- és Felsősegesd). Hogyha a külön községbírói szervezet a pecséthasználatban nem érvényesült, a pecsétek egy helyre kerültek (pl.: Alsó- és Felsőecseny Ecseny alá, Alsó- és Felsőgyékényes Gyékényes alá). Ilyenkor az utalás nem kerül zárójelbe, pl.: Alsóecseny 1. Ecseny. Ugyanígy jártunk el, hogyha a pecsétek leírása és ábrázolása nem közigazgatási, hanem névhasználati alapon kerül más helyre, pl.: Apáti 1. Kisbárapáti, Atád 1. Magyaratád és Nagyatád. Amikor a névváltozatra történő utalás nem jelenti egyben a pecsétek máshová kerülését, az utalás zárójelben van, pl.: Alsó-segesd (1. még Segesd város). A településszerkezeti sajátosságot és többes birtoklást kifejező néwariánsokat nem vesszük fel külön (Öreg-, Kis-, Nagy-, Alsó-, Felső stb. pl.: Öreg-Bize és Kis-Bize), hanem a II. melléklet „Megjegyzés” rovatában utalunk rá.21 A pecsétek közlésénél a helységek ábécérendben, számozás nélkül következnek. Az egyes típusokat használati idejük sorrendjében, arab számozással közöljük. Az adatok a következő sorrendben követik egymást: 1. A pecsét mérete és alakja. A kör alakúaknái az átmérő, az oválisoknál a hosszabb és rövidebb tengely mrn-ben. A nyolcszögletű pecséteknél a képzeletbeli kör átmérője, amelybe belefoglalhatok, szintén mm-ben. Utóbbiaknál külön jelezzük, hogy szabályos nyolcszögről (az oldalak azonos hosszúságúak) vagy szabálytalanról van-e szó. A ferde oldalak íveltségére szintén utalunk. 2. A pecsét szövegének és ábrázolásának leírása. A szövegen belüli különféle csillagokat, virágdíszeket, stb. technikai okok miatt „X” jelöli, s külön közöljük ezek helyzetét. Hasonló ok miatt a szövegrészek közötti pontok az írás 3- vonalára kerültek, de eredetileg az írás 2. és 3. vonala között vannak. A szövegrészek, díszek, pontok egymástól való távolságát a szóközök nagyságával igyekszünk érzékeltetni. A feliratok, köriratok esetében az üres betűhelyek száma megegyezik a pecsét eredeti kivitelével. Ahol a vésnök elfelejtett tükörképet vésni egy-egy betűnél, azt, fordítva vésett”-nek nevezzük (főleg S, N, U, V betűknél fordul elő). A rövidítésekre a következő kifejezéseket használjuk: személyneveknél „monogram,”, a helységnév két betűvel való jelölésekor „névjel”, egyéb esetekben ,szórövidítés”. Feloldásukat kerek zárójelben hozzuk. Amennyiben nincs magyarázat, nem sikerült megfejtést találni. A kikövetkeztetett szövegrészek kapcsos zárójelben vannak. 89
