Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
Ha a szöveg párhuzamosan fut a pecsét peremével, és legalább félkörnyi hosszú, a körirat kezdetét és végét az óra számlapjának mintájára adjuk meg. Ha a szöveg teljesen körbe ér, akkor csak a körirat kezdetét. Pl.: Agarév 2-nél a körirat nyolc órától négy óráig: „.AGARY.HELSEG:”, Almamellék 2-nél pedig a körirat 12 óránál kezdve: „SIGIL:COMMUN:OHMAMELEK:X”. Ha a körirat iránya megfordul, ,kétkaréjos’-nak nevezzük. Pl.: Alsósegesd 4-nél a felső karéjban: „ALSÓSEGÜSD1 PETSET”, az alsó karéjban: „1837”. Amikor a körirat két vésett vonal között fut, más munkáktól eltérően nem a „betűszalag”, „vonalgyűrű”, hanem a szegély” kifejezést alkalmazzuk erre a felületre. A pecsét pereme ezzel szemben „vonalkeret”, Ha a vonal vésett, akkor a „vésett vonalkeret” terminust használjuk. Hogyha a perem nincs kihangsúlyozva, s tulajdonképpen azonos a viasz szélével, „egyszerű vonalkeret''-rő 1 beszélünk. A gyöngyözést, sugarazást stb. minden esetben külön megemlítjük. Olyan esetekben, amikor a vésnök nem negatívot vésett, hanem azt a képet, amit meg akart jeleníteni, a pecsétképet - a betűkhöz hasonlóan - ,.fordítva vésett"-nek nevezzük. A különféle vonalkázott felületeknek általában nem tulajdonítunk színjelentést. Nem valószínű, hogy a vésnökök tisztában lettek volna a színek jelölésével. Amennyiben a vonalkázás heraldikailag megfelelő, úgy a színekkel történő leírást követjük (címeres pecséteknél). A keresztirányú ferde vonalakkal jelölt felületek elnevezése: .rátázott". Sisakos pecséteknél a leírás sorrendje: sisak, sisaktakarók, sisakdísz. 3■ A pecsét iratokon való előfordulásával és használati idejével kapcsolatos információk. A használat ideje meghatározásának eljárásai: a pecsétek évszámai és az iratok keltezése alapján, s ha szükséges, következtetés útján. Minden pecsétnél feltüntetjük, hogy megtalálható-e az Altenburger-Réső gyűjteményben. Az OL. V5. jelzet minden esetben erre vonatkozik. 4. Megjegyzés. Főként a pecsétkölcsönzéseknél. A pecsétek minél differenciáltabb bemutatása érdekében céhes szakemberrel, botanikusokkal és néprajzosokkal konzultáltunk.22 Ennek ellenére számos megoldásra váró probléma maradt, sok esetben nem egyértelmű, hogy a pecsétkép mit ábrázol. A csoroszlyához hasonló ábrázolások sok helyen inkább nádvágóra és metszőkésre engednek következtetni.23 A gabonafélék azonosításakor nagyon sokszor lehetetlen volt pontosan dönteni. A bizonytalan esetekben alternatívan illetve feltételesen fogalmazunk. A gabonafélék megállapításához szándékosan nem használtuk fel a terméseredmények és vetésterületek összeírásait, hogy elkerüljük a prekoncepcióra épülő döntést. Ilyen jellegű összehasonlítást, a szerszámok differenciált vizsgálatával együtt a zárótanulmányban végzünk majd. Beható botanikai vizsgálódás után is bizonytalanságban maradtunk a heraldikai kiegészítők tekintetében. A legtöbb esetben gyűjtőnevet használunk rájuk („leveles ág”, „száraz ág”). Szerencsésebb a helyzet a díszítések esetében, néhány pecséten sikerült csaknem százszázalékos biztonsággal meghatározni a virágfajtát (pl.: parlagi nefelejcs Babócsa pecsétjén). E pecséteket illetően előre jelezzük azt a hipotézisünket, hogy az összetett virágdíszek kapcsolatba hozhatók a hímzésekkel (pl.: Babócsa említett pecsétje). Mindezt a teljes pecsétállomány tükrében - a már jelzett vizsgálati dimenziókhoz hasonlóan - a későbbiekben próbáljuk majd bizonyítani. Úgy véljük, tanulmányunkkal egy nálunk még mindig kitaposatlan ösvényre léptünk. Kutatásaink eredményeit kísérletként bocsátjuk a szakemberek és a nagyközönség elé, amely talán segíthet kidolgozottabbá tenni a metodikai eljárásokat és a terminológiát.24 90
