Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)

lag nem kielégítő eljárás. A pecsétkép stílusa és a használat tényleges ideje között jelentős eltérés lehet. Olyan esetekben fordul ez elő, amikor az új pecsétnyomóra a régi pecsétképet másolják át (pl.: Bélavár pecsétjein). Ily módon előfordulhat, hogy XVIII. századi stílusjegyeket viselő pecséteket a XIX. században használnak.10

Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjeinek összegyűjtését a tudományos fontosság mellett az újonnan alakult önkormányzatok igényei inspirálták. Az identitásukat kereső közösségek új jelképekben kívánják kifejezni történelmi hagyományaikat és mai sajátosságaikat. A címeren és a zászlón szereplő szimbólumok kiválasztásához a legelső támpontot a régi pecsétek nyújtják. Számos polgár- mesteri hivatal keresi meg a Somogy Megyei Levéltárat azzal a kéréssel, hogy kutassuk fel községük pecsétjeit. Ennek úgy tehetünk legkönnyebben eleget, hogyha rendelkezésre áll egy minél teljesebb körű pecsétkataszter. 1991-ben ez elkészült. Ennek a pecsétleltárnak a fórrásbázisát olyan összefüggő sorozatot alkotó iratok adták, amelyeken évről évre nyomon követhető a pecsétek változása. Munkánk során a következő iratfajtákat néztük át:

1. Investigationes Urbariales 1768-1784.

Néhány helység esetében találhatók iratok 1785-1787-ből is.11

2. Rationes Conductorum (aerarialis transportok) 1788-1790.12

3. Tabella transportuales 1813—1815.13

4. Községbírói számadások 1789-1856.14

5. Himlőoltási lajstromok 1830-1847.1’

6. Somogy megyei bábák összeírása 1845.16

A Somogy Megyei Levéltárban végzett gyűjtést az Országos Levéltárban a következő források alapján egészítettük ki:

7. Az Altenburger-Réső-féle pecsétgyűjtemény.17

8. Az Országos Levéltár és Somogy megye levéltára közötti levelezés.18

9. Az Országos Levéltár referensei által a Belügyminisztérium számára készített szakvélemények a kialakítandó új községi bélyegzőkről.19

Dolgozatunk célja, hogy 1992-től a Levéltári Évkönyvben részletekben közzétegyük a felkutatott pecsétek adattárát és grafikai ábrázolását. A pecsétek történetével, funkcionális elkülönülésével, hierarchiájával, a szimbólumok vizsgálatával stb. összefoglaló tanulmányban foglalkozunk majd, s ebben fogjuk számba venni az egy kéz által vésett pecséteket is évkör és területi elterjedtség szerint. A pecsétek kutatásának rendkívül fontos közigazgatási, birtoklástörténeti, művészeti, egyházi, néprajzi stb. vonatkozásai vannak. Módszertanilag azonban helytelen lenne a pecsétekből nyerhető tudás összefoglalására kísérletet tenni az adattár és a rajzok teljes közreadása előtt. Vizsgálódásunk körébe bevontunk minden pecsétet, amelyet egy-egy település valaha használt. Feltűnően sok közöttük a kölcsönpecsét. Ezek tulajdonosainak az azonosítása minden esetben külön kutatást igényel, ezért részletes elemzésüket nem végezhettük el az Adattárban. A kölcsönpecsétek arányának alkorszakok szerinti vizsgálatát az összefoglaló tanulmányban kíséreljük majd meg. A pecsétleírások végén azonban külön utalunk a kölcsönzés tényére vagy valószínűségére, s a pecsét jellegére (egyházi, nemesi, polgári vagy másik helységé).

Egy ilyen vállalkozás közel sem lehet tökéletes és lezárt, hiszen egyházi, családi és uradalmi levéltárak sokaságát kellene még átnézni. A feldolgozott iratcsoportok közötti kronológiai hézagok is növelték a kutatás korlátáit. Ennek ellenére úgy véljük, hogy sikerült a települések pecséttípusainak többségét összegyűjteni.

88