Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
SOMOGY MEGYE MEZŐVÁROSI ÉS KÖZSÉGI PECSÉTJEI 1768-1856 (Első rész. Ácsa—Balatonújlak) NAGY PÁL Bevezetés Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjeinek szisztematikus kutatásával még nem foglalkoztak a szakemberek. Ismereteink szerint a XIX. század második felében a Századok, a Sürgöny és a Turul hasábjain közölt pecsétleírások nem tartalmaznak somogyi vonatkozásokat.1 A XX. század első hetven esztendejében pedig teljesen elhanyagolt volt ez a diszciplína. 1974-ben Ila Bálint és Kovacsics József 41 Veszprém megyei községi pecsét képét közölte leírás nélkül.2 Áttörést Horváth Zoltán 1976-ban megjelent munkája3 hozott, aki hazánkban először végzett egy egész megye területére kiterjedő, a pecsétlenyomatok lehetőleg teljes körét számba vevő kutatást. Ezt követően több megye pecsétállományát közzétették, kisebb-nagyobb részletességgel (Borsod, Fejér, Baranya, Szabolcs), de mindmáig Horváth Lajos munkája4 az egyetlen, amely a további kutatáshoz módszertani támpontul szolgálhat. Dél-Dunántúlt tekintve Bezerédy Győző munkássága jelentős.5 Az ő tanulmányaiban elszórtan találkozhatunk néhány Somogy megyei község pecsétjével. 1973-ban megjelent tanulmányában6 érinti Okorág és Almamellék egy-egy pecséttípusát, valamint rövid leírást ad Somogyhatvan két, illetőleg Sellye egy XVIII. századi pecsétjéről. Egy másik, 1974-ben megjelent dolgozatában7 érintőlegesen említi Somogyhatvan, Sellye és Mozsgó pecsétjeit, s a mozsgói uradalomnak egy 1841. évi iratát, amelyben szó van a mezőváros pecsétjéről. 1977-ben a művelődéstörténeti vonatkozásokat vizsgálva szól Somogyhatvan, Sellye, Csököly, Tótkeresztúr, Teklafalu, Balatonboglár pecsétjeiről.8 Tanulmányunk szempontjából „Zselic községeinek pecsétjei” c. írása9 a legfontosabb. Ebben a következő helységek pecsétjeiről közöl egy-két mondatos leírást: Patosfa, Alsóvisnye, Zselickislak, Mozsgó, Kiskorpád, Kercseliget, Almamellék, Patca, Magyarlukafa, Magyarlad, Szentbalázs, Gige, Hencse, Bőszénfa, Kisasz- szond, Zselickisfalud, Simonfa, Basal, Szenna, Hedrehely, Somogyhatvan, Töröcske. A pecsétek leírása során azokra a típusokra is kitérünk, amelyeket Bezerédy már közölt. Leírásai ugyanis szűkszavúak, az iratokon való előfordulásról és a használat időköréről nem ejt szót, s korántsem érinti egy-egy helység összes fellelhető pecséttípusát. Az évszám nélküli pecsétek esetében a typarium készítésének idejére a stílus alapján következtet (pl.: Zselickislak, Basal), ám ez módszertani87
