Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
FERENCES HAZIKAPLANOK SOMOGYSÁRDON ÉS SOMOGY MEGYÉBEN 1740-1884 DÓBER VIKTOR 1. Somogysárd kapcsolata a ferences renddel a középkorban és a török időkben Mielőtt Somogysárd házikáplánságának 1740-1884 közti történetét megismernénk, feltétlenül szólnunk kell a ferences rend középkori és török időkben végzett somogyi tevékenységéről is. Erre rámutatni azért fontos, mert hazánkban 1989-ig a kommunista nevelés mindent elkövetett, hogy a szerzetes rendek múltbeli érdemeit agyonhallgassa, sőt tudatosan rágalmazza és gyalázza. A népszerű ferences rend alapítójáról, Assisi szülöttjéről, Szt. Ferencről kapta nevét. Az alapító 1226-ban halt meg, alig 44 éves korában, de már az 1200-as évek második felében hazánkban is feltűnnek az első ferences kolostorok. A most következő Csánki-féle idézet könnyen félreérthető, mint ahogyan megfogalmazása sem helyes: „Szent Ferenc rendjének egy kolostora volt a vármegye területén: Segösdön (a mai Alsósegesd), melyet a Pécz-nembeli Marczaliak a XIII. század végén alapítottak. 1290-ben már fennállott. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt temploma 1295-ben épült. A ferencesrendiek konventjéről több oklevél emlékezik meg. 1391-ben szerepel a rendház főnöke (gvárdián), 1455-ben Marczali János is említi a monostort. 1306-ban és 1535-ben rendi káptalani gyűlések voltak a kolostorban... A Szent Ferenc-rend egyik ágának: a minoritáknak is volt egy monostoruk a vármegye területén. 1462-ben említés van az Igái környékén elterülő erdőségekben, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt minorita kolostorról.”1 Csánki előbb idézett adata helytelenül az 1200-as évek végére helyezi a segesdi ferences kolostor és templom létrejöttét. Ugyanakkor egy másik helyen ő ismeri el: „1391-ben tűnik fel a ferencesrendieknek a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt monostora, melyről Marczali János 1455-ben kelt levele is megemlékezik.” Aztán újra téves mondata következik: ,A ferencrendi templom 1295-ben épült és az itteni plébániáról 1320-ban van első ízben említés. Egy 1474-ben kelt oklevél szerint a plébániatemplom Szent Mihály tiszteletére épült” - olvassuk Alsósegesdnél, majd Felsősegesdről ezt írja: A mai Felsősegesd alapját a ferencrendiek kolostora alkotta, mely 1294-ben keletkezett”... Ugyanakkor az 1975. évi Schematismus, vagyis Papi névtár különválasztja a világi plébániát és a ferences kolostort: míg az előbbit 1320-ban említik először, de templomáról már 1295-ben van adatunk, addig a ferences kolostor csak 1391-ben tűnik fel először. A ferences templom Mária, a világi plébániatemplom pedig Szt. Mihály tiszteletére volt szentelve. Csánki is megjegyzi, hogy a kolostor a Szt. Lászlóról elnevezett ferences tartomány központja. 1474-ben újjáépül, és ekkor lett Szt. Mihály a címe - hangoztatja ugyanekkor a Schematismus.2 47
