Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Rezüme
hadjáratokat ismerhetjük meg, hanem a katonaság és a magyar parasztság együttműködését a háborúban és az újjáépítésben egyaránt. Egy évtized nyugat-európai sajtója alapján Szita László joggal jelenti ki, hogy a magyar katonák valójában heroikus küzdelmet vállaltak a törökellenes harcokban. Szabó Dániel: Milyen is (legyen) Európa? (Európa-képek a dualista Magyar- országon). Arra a kérdésre, hogy mi Európa, vagy milyennek kellene Európának lennie, a dualista Magyarországon is aszerint adtak különböző válaszokat, hogy a válaszadó minek, milyennek, milyen értékrendűnek tekintette magát, másrészt, hogy az Európának tekintett területről milyen hatások érték a múltban s az adott pillanatban. E két faktor egymásra hatása alakította ki az Európa-fogalmat, s a megnyilatkozók és helyzetük változásával az Európa-fogalom is változott. Megismerhetjük, hogy a kortársak hogyan magyarázták Magyarország helyét Európában a múltban, és a jövő távlatait miként vázolták fel. Buzinkay Géza: Mit olvastak egy bécsi kávéházban 1913-ban? E művelődés- történeti tanulmányban bepillantást nyerhetünk a bécsi kávéházak életébe. Megismerhetjük a híres embereket, szokásaikat, valamint azokat az újságokat, amelyeket legszívesebben olvastak. Bécs Közép-Európának nemcsak politikai, hanem kulturális központja is volt. E térségben, e tekintetben is hatással volt a környező országokra. A kávéházak fő funkciója az üzleti tevékenység volt, a politikától elhatárolták magukat, ezt a megrendelt újságok szellemisége is igazolja. A pártpolitikai érdekeket szolgáló és uszító sajtótermékeket a kávéházakban nem lehetett megtalálni. Gyáni Gábor: A társadalmi igazság történelmi fogalma. A szerző rámutat, hogy egy adott korban, meghatározott társadalmi körön belül igazságnak - szociális igazságosságnak - az tekinthető, amit akkor és ott annak ismertek el. A tanulmányban megismerhetjük az igazságos és igazságtalan rend történelmi fogalmáról vallott nézeteket. Először Barrington Moore gondolatát vázolta fel, majd az észak-amerikai függetlenségi háború és a 18. század végi francia forradalom során proklamált jogelveket. A 20. században a legtöbb ember a szabadság egyik döntő mércéjének azt tekinti, hogy a külső hatalmaktól mennyire függetlenül döntheti el, mit tegyen és mit ne tegyen. 341
