Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Rezüme
visszaesést okozott a magyar agrártermelésben és a magyar parasztság termelési kultúrájában. A szerző és a vita hozzászólóinak túlnyomó többsége a parasztság önrendelkezését, termelési szabadságát tiszteletben tartó fokozatos szocialista átalakulás célkitűzését fogalmazta meg. Márkus tanulmányának és kaposvári vitájának politikai utóélete mind a szereplők személyes sorsában, mind vitaest ellenforradalmi előzményként történő átértékelésében tipikusan példázta a hazai Kádár-rendszer erőszakos és politikai manipulációs eszközeinek alkalmazását. Hanák Péter: A polgárosodás fogalmai Széchenyinél, Széchenyi és a magyar polgárosodás. A szerző tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy Széchenyi a Hitelben és több későbbi munkájában újabb és újabb vonásokkal tágítja és színezi a polgáriság, kiváltképpen a polgári erkölcs fogalmát. Választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miben különbözött a polgári erény a korábbi küzdelmes századokban használt „virtustól”. Széchenyi felismerte és műveiben hangoztatta is, hogy a hazai viszonyok nem felelnek meg a hasznot kereső XIX. század lelkűidének. Legfőbb etikai imperatívusza a nemes értelemben vett nacionalizmus volt. Az egyéni és a közérdek, a haszonszerzés és a nemzetszolgálat összhangjának útjait - módjait keresi. Ostorozta a restséget, a tunyaságot, az elmaradottságot és az újítás iránti közönyösséget. A hazának - miként ő írta - kiművelt emberfőkre van szüksége. A nemesség figyelmét a kereskedelem fontosságára irányítja, mert korszerű gazdálkodás nélküle elképzelhetetlen. Széchenyi hazánk parlagon heverő anyagi és szellemi kincseinek, s a magyar nemzetiségben rejlő regenerációs erőnek értékét ismerte. A tanulmányból megismerhetjük a vállalkozó Széchenyi vívódásait és évszázadot átlépő gondolatait. Király István: Gróf Széchényi Imre elméleti és gyakorlati munkássága. A szerző a tanulmányban átfogó képet ad Széchényi Imréről, aki a helyi történetírás szempontjából rendkívül fontos személyiség volt. Számos olyan kötetet írt, amelyek országosan is jelentősek voltak. A tanulmányban Király István részletesen elemzi az Amerikai Levelek című munkát, amely 1883-ban jelent meg. Ezt követően bemutatja Széchényi Imre főbb műveit, így többek között az Egykét, Somogy megye monográfiáját és valamennyi nyomtatásban megjelent írását. Megismerhetjük a tudós gróf társadalomszemléletét, gazdasági elképzeléseit, életfilozófiáját és gyakorlati munkásságát is. Szita László: A magyar katonaság törökellenes küzdelmének nyugat-európai sajtóvisszhangja 1688-1698 között. A török hódoltság ellen folyó háborúban a magyarság részvétele a történeti irodalomban a múltban alig érintett kérdés volt. A szerző a külföldi - főleg német és osztrák levéltárakban kutatott, és készülő monográfiájának egy részletét közli, amelyben egy pozitív magyarságképet vetít elénk. Jelentős számú magyar katonaság harcolt a török ellen a különböző hadszíntereken. Választ kapunk arra a kérdésre is, hogy az ország területén permanensen folyó háborúban milyen szerepet játszottak a magyar egységek. Az egykori - eddig Magyarországon nem publikált - nyugat-európai újságokból számos hadi tudósítást ismerhetünk meg. Nemcsak a katonai 340
