Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Rezüme
REZÜMÉ Borsa Iván: A Mérey család levéltára (1265-1526) című forrásközlését két részletben jelentetjük meg. Az Országos Levéltárban őrzött Mérey család irataiból megismerhetjük a legrégibb okleveleket, amelyek szinte kivétel nélkül a névadó Somogy megyei Mére-birtokrá és az ahhoz kapcsolódó birtokra vonatkoznak. Ezúttal a rendelkezésre álló 180 oklevélből 61 db oklevélkivonatot közlünk. A forrásközlést elsősorban az tette indokolttá, hogy viszonylag kevés oklevél adatai láttak eddig - akár teljes szövegben, akár kivonatban - nyomtatott formában napvilágot. A forrás- közlés második részét az 1993-as évkönyvünkben tesszük közzé. A publikált oklevelek mindegyikét a Mohács előtti évszázadokban készítették. Szíjártó István: Rokonok és mérföldkövek. A Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatainak térbenisége a 18. században. A tanulmány a 18. századi magyar köznemesség társadalomtörténetének jobb megismerésére tesz kísérletet. A vizsgálat azokra a köznemesi családokra terjedt ki, melyek 1715 és 1815 között Somogybán éltek. A szerző hét ismérv alapján hasonlította össze a családok gazdasági és jogi státuszát. A levéltárban őrzött fontosabb összeírásokból megismerhetjük a jövedelmi viszonyokat, a katonáskodás körülményeit, a tisztségeket - megyei, országos —, amelyeket betöltötték, és a hatalom alapjait képezték. Nyomon követhetjük a hitelviszonyokat és az eltérő birtokviszonyokat. A szerző kilenc család rokonait és birtokait térképekkel vizuálisan is szemléltette. Dóber Viktor-. Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884. A tanulmányból megismerhetjük a ferences rend középkori és a török időkben végzett somogyi tevékenységét, valamint a földesurak és a ferences szerzetesek kapcsolatát. A segesdi búcsújáró hely fellendülését is figyelemmel követhetjük. A szerző részletesen ismerteti a papok és a káplánok neveit, azoknak a tevékenységét, valamint a lakossággal való kapcsolatukat is. A szerző felvázolta a ferences kolostorok XVIII. századbéli változásait, valamint a szerzetesek erényeit és gyarlóságait. A tanulmányból rendkívül sok egyháztörténeti adatot ismerhetünk meg. Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856. A szerző 1992-től részletekben közzé kívánja tenni Somogy megye teljes, 1768-1856 közötti mezővárosi és községi pecsétállományának adattárát és grafikai ábrázolását. A pecsétek fényképét, valamint a részletes pecséttani elemzést összefoglaló tanulmányban ígéri. Kutatásainak eredményeit kísérletnek is szánja, amely előbbre viheti ennek az elhanyagolt tudományterületnek a módszertani megalapozását. Az első közlemény 20 település 59 pecsétjének leírását és rajzát tartalmazza. A Bevezetésben a szerző részletesen számba veszi az irodalmat, a felhasznált forrásokat, s a pecsétleírásokban alkalmazott terminus technikusokat. A tanulmányt táblázat egészíti ki, amely a települések névalakjának, valamint közigazgatási, jogi, területi állapotának változásait sorolja fel, új eredményeket hozva a járások XVIII. századi felosztásáról. 337
