Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szita László: A magyar katonaság törökellenes küzdelmének nyugat-európai sajtóvisszhangja 1688-1698 között
tyákat küld ki. Egy augusztus 20-i tudósítás ad hírt arról, hogy „Thököly táborából átszökött Horváth Ferenc lovaskapitány portyája sikertelen, embereivel együtt megölték...” Harka András lovashadnagy, egy portya élén Lippa környékét „...száguldottá be, s egy török hírvivőt fogtak el, akinek az volt a feladata, hogy megállapítsa, a fővezér mennyi idő alatt érheti el a Lúgosnál táborba szállt Veteráni erdélyi csapatait...”109 A „Mercurii Relation” szeptember 10-i számában egy cikket szentelt Kobila-Pétervárad között felderítő akciókat végző magyar huszárezrednek. Kobila melletti mocsarak mögött török hajók állomásoztak, elsősorban élelmet szállítottak. Ezekben nagy károkat okoznak, többet felgyújtottak. Legyőztek egy török századot és harminc foglyot ejtettek. Ugyanennek az újságnak szeptember 29-i száma adott hírt bécsi tudósítójától arról, hogy az Aranka-folyón magyar katonaság és 1000 lovas hajdú hidat vert, fővezéri parancsra hídfőállást, palánkot építettek, és védelemre rendezkedtek be. Deák Pál rác és magyar huszárjaival megtámadta és megverte Cathana Musztafa híres török portyavezetőt, és harminc törököt megöltek, egy zászlóst és három foglyot ejtettek. Az „Extract Schreiben” szeptember 17-i számában utalt arra Lippa elleni támadás során, hogy a fővezér „...a magyar katonaságnak Kiskanizsát jelölte ki táborhelyül, hogy innen figyelemmel kísérjék a török csapatok mozgását és folyamatosan tájékoztassák őt erről...”110 A nem sok dicsőséget hozott 1695-ös esztendő a magyar katonaság számára úgy tűnik, epizódszerepeket hozott, azonban nem lebecsülhető akciók ezek. Az 1696. évi hadjárat Az első érdemleges, a magyar katonaságra is adatot tartalmazó tudósítás, július 11-én keletkezett. Az „Ordentliche Wöchentliche Post = Zeitungen” XXXIII. számában egy bécsi közlemény Temesvár felderítéséről tájékoztat. Maga a fővezér, Deák Pál vezette rác és magyar huszárok kíséretében, német dragonyosok támogatásával közvetlen a város illetve az erőd közelébe nyomult, hogy szemrevételezze az erőket. A sikeres akció során a fővezér elismeréssel szólt „a magyar huszárok és a rác lovas hajdúk alkalmasságáról...” Temesvár körülzárása és ostroma volt az esztendő hadi vállalkozásának fő célja. Ebben az operációsorozatban a felderítésnek nagyon fontos szerep jutott. A Journal” augusztusi számai gyakran tartalmaznak egy-egy mondatnyi utalást a magyar, rác lovasság felderítő tevékenységéről. A lovasalakulatokat Rabutin generális alá rendelték. A magyar huszár felderítő svadronok közvetlen fővezéri alárendeltségbe kerültek. Auguszt. 1-i futár jelentése szerint a magyar huszárok Pancsováig „beszáguldozták a területet, és részletesen jelentették a török főerők mozgását, miközben gazdag zsákmányt is ejtettek, tőrbe csalva egy nagyobb török konvojt...”111 Az 1697. évi hadjárat A tizennégy éve tartó küzdelem talán egyik legkiemelkedőbb jelentőségű eseménysorozata következett. A nyugati sajtóban a Magyarországért folyó háború eseményei nagy teret kaptak. Nemcsak a bécsi tudósítók, hanem Párizs, Brüsszel, Berlin, London, Róma, sőt konstantinápolyi híranyagban is nagy terjedelemben foglalkoztak a háborút befejező fegyverszüneti, majd béketárgyalás lehetőségeivel, s a valóban meg is indult előtárgyalások esélyeivel. Magyarországi események előtérbe kerültek. Nemcsak a háború katonai kérdéseit taglalták a tudósítók, hanem 314
