Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szíjártó István: Rokonok és mérföldkövek. A Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatainak térbelisége a 18. században
ROKONOK ÉS MÉRFÖLDEK A Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatainak térbelisége a 18. században* SZÍJÁRTÓ ISTVÁN A magyar történetírásban szilárdan meggyökerezett nézet szerint a megye a köznemesség birodalma volt. De vajon igaz ennek az állításnak a fordítottja is? Megismerhetjük-e a köznemesi társadalmat úgy, hogy vizsgálódásunkat egyetlen megyére korlátozzuk? Számos esetben találkoztam például a Spissich család tagjaival, amikor Somogy vármegye 18. századi köznemesi társadalmával próbáltam meg behatóbb ismeretséget kötni. Őket olyan viszonylag szerény anyagi hátérrel rendelkező birtokos köznemeseknek könyveltem el, mint akik semmilyen szempontból nem emelkedtek a köznemesség átlaga fölé. Később jutott tudomásomra, hogy a Spissichek három alispánt is adtak a 18. század folyamán: csak éppen nem Somogybán, hanem Zala megyében illetve Horvátországban.1 Feltehetően a somogyi Spissichek presztízsét is megemelte az, hogy rokonaik a környékbeli vármegyék vezetésében foglaltak helyet: a megyehatárok nem jelenthettek áthághatatlan akadályt a társadalmi jellegű hatások számára. Mi tehát a kutatás adekvát régiója a társadalomtörténettel foglalkozó történész számára? A 18. századi magyar köznemesség társadalomtörténetének jobb megismerése érdekében az elkövetkezőkben arra teszek kísérletet, hogy erre a kérdésre Somogy vármegye példáján adjak választ. Mégpedig egyetlenegy, de kiemelkedő fontosságú társadalmi jelenség, a házasodás tipikus földrajzi kiterjedését szeretném felrajzolni. Egy teljes körű, a megye egész köznemességét felölelő vizsgálat hosszú évek kiterjedt kutatómunkáját tenné szükségessé. Becslést azonban már néhány egyedi eset alapján is adhatunk. Természetesen arra kell törekednünk, hogy a kiválasztott családok valamilyen módon reprezentálják a helyi köznemesi társadalmat. A mintába kerülő famíliákat tehát igen gondos mérlegelés után kell kiválasztanunk. Az egyik célravezető megoldás az lehet, hogy meghatározzuk a köznemesség egyes tipikus szintjeit, és a hozzájuk kapcsolható családokból veszünk mintát. A legelső probléma tehát, mellyel szembe kell néznünk, a köznemesség társadalmi rétegződésének kérdése. I. A nemesi kiváltságok a magyar társadalom viszonylag széles körére terjedtek ki, és az „ una eademque nobilitas’’ jogi fikciója rendkívül eltérő társadalmi helyzetű * Jelen tanulmány az 1991. szeptember 18-án, az angol-magyar történészkonferencián elhangzott előadás átdolgozott változata. 29
