Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága
GR. SZÉCHÉNYI IMRE ELMELETI ÉS GYAKORLATI MUNKÁSSÁGA KIRÁLY ISTVÁN Gr. Széchényi Imrét és sógorát, gr. Andrássy Gézát a magyar történetírás méltatlanul elfelejtette. Szekfű Gyula a Három nemzedék írása közben csak egy gondolat erejéig idézte őket.1 Az új, tízkötetetes magyar történetben is csak egy vékony bekezdést kaptak.2 Szekfű Gyula bennük az antiliberális álláspontja kifejezőit látta, Szász Zoltán pedig azért idézte őket, hogy argumentumot találjon; az agráriusok már a 80-as években szemben álltak a liberálisok kormányprogramjával. Persze az is kérdés, hogy gr. Széchényi Imre abban az értelemben volt-e agrárius, amint ezt a fogalmat a századforduló óta a történetírásban használják? Gr. Széchényi Imre történelmi szerepköre eddig a liberális és antiliberális eszmei áramlatok harcára redukálódott. A valóság ettől jóval gazdagabb. Gr. Széchényi Imre az a személyiség, aki az 1848 utáni parasztkérdést minden kortársánál jobban értette. Elméleti munkásságának legjava, még pontosabban kutatói kvalitásai az agrárkérdés jó megvilágításában jutott kifejezésre. Gyakorlati tevékenysége pedig Somogy megye gazdasági életének jelentékeny előremozdításában nyilvánult meg. A parasztkérdés 1848 után, különösen pedig 1867 után nem képezte a magyar közvélemény érdeklődésének tárgyát. A reformnemzedéket lépten-nyomon foglalkoztatta a parasztkérdés, 1867 után mintha a magyar közvéleménynek emlékezet- és tudatkiesése lett volna, elfelejtette vagy talán 1848 elfelejtette vele. Gr. Széchényi Imre a parasztkérdésre fordított munkásságával egy különös hidat épített ki 1848 és 1891, az első agrárszocialista megmozdulás között. Rajta és sógorán kívül még egy olyan egyéniségről tudok, aki 1867 után felismerte a parasztkérdés társadalmi jelentőségét. Ez a személy a zeneszerző Bartók Béla édesapja volt. A Bartók család egy évszázadon keresztül Tessedik Sámuel szellemi örökségének a folytatója azzal, hogy a Dél-Alföldön folyamatosan vezettek parasztiskolákat. A Tessedik vezette iskola széthullása után Bartók János Nagyszerttmiklóson alapított földműves iskolát, amelyet id. Bartók Béla vezetett tovább. A Bartók családnak a légköre olyan volt, hogy a parasztkérdés mindig a figyelem előterében állt. Egyébként ez a légkör adta meg a szellemi impulzusokat a zeneszerző Bartók Bélának is.3 Rajtuk kívül én nem ismerek senkit sem, akit a magyar történelem eme szakaszában olyan fokon foglalkoztatott volna a parasztkérdés, hogy az feljegyzésre lenne érdemes. A somogyi, a helyi történetírás szemszögéből is rendkívül fontos személyiség gr. Széchényi Imre, mégis még ebben a megyében is majdnem teljesen elfelejtették. Az a néhány kutató, aki foglalkozik a megye múltjával, van talán ma annak a tudatában, hogy milyen gazdag a somogyvári gróf szellemi öröksége. 289
