Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága
De hát ki is volt ő? Mindenekelőtt gr. Széchenyi István vérrokona. De nem csak vérrokon volt, de az ő konzervatív reformpolitikájának az egyik legavatottabb folytatója is. Somogy' megyében sok Széchényi élt, de őt kivéve, egy sem tudott még csak árnyékába sem jutni a legnagyobb magyarnak. Gr. Széchényi Imre 1858. március 31-én született. Kisfiú volt, amikor gr. Széchenyi István meghalt. Személyesen sohasem találkoztak. De az évek gyorsan múltak, Széchényi Imre pedig egy korán érő, korán komolyodó arisztokrata gyermek volt, akinek minden rendelkezésére állott ahhoz, hogy eljusson azokhoz a fontos társadalmi kérdésekhez, amelyek korábban Széchenyi Istvánt is foglalkoztatták.* 1881 tavaszán sógorával, gr. Andrássy Gézával, néhány osztrákkal és Rudolf Hermann Mayerral, a katedraszocialistával elindultak tanulmányútra az USA-ba, de előzőleg még érintették Angliát is.’ Amint egykoron gr. Széchenyi István az ipar, a közlekedés és részben a mezőgazdaság mintaországát, Angliát kereste fel, hasonlóképpen gr. Széchényi Imre korának modern agrárviszonyait az Amerikai Egyesült Államokban akarta tanulmányozni. Ekkor mindössze 23 éves volt és egy olyan írással lepte meg a magyar olvasót, amelyre minden írástudó még ma is büszke lehetne.6 Ez a munkája időállónak bizonyult: 110 évvel a megírás után még mindig használható információt ad erről a hatalmas országról. Talán azt lehet mondani, hogy az USA gazdaságföldrajzának alapvonalait ő rajzolta meg elsőnek. Mára ezen a térképen annyi változott, hogy az ipari termelésben az Atlanti-óceáni partvidék elvesztette monopolhelyzetét: a californiai partvidék ipari jelentősége közben igen megnőtt. Gr. Széchényi Imre éles szemű megfigyelő volt. Amit akkor leírt California mező- gazdaságáról, az ma is meglepő. Ebből azt lehet következtetni, hogy nem csak a félvezetőkre alapított elektronikai ipar formálta át a vidéket, de a gazdasági prosperitáshoz hozzájárult mindaz, ami a mezőgazdaság korábbi virágzásából adódott. Gr. Széchényi Imrét az Egyesült Államokban két kérdéskör különösen érdekelte: 1. miért alacsony az amerikai búza önköltsége?,7 2. hogyan él az amerikai farmer, mi a titka a farmergazdaságnak?8 A levelek formájában megírt útinapló tudományos értékű útikönyv. Észrevette, hogy az USA virágzásának titka az óriási belső piac. Nem lehetett nem észrevenni az óriási távolságokat, a viszonylag alacsony népsűrűséget, az eltérő talajviszonyokat, a különböző profilú gazdasági zónákat és a közöttük kialakult élénk forgalmat.9 Azt is látta, hogy a demokrácia mennyire szükséges kelléke a gazdasági virágzásnak. Ami megfigyeléseiben a legmegkapóbb, hogy az amerikai farmerek - messze a nagyvárosoktól - hogyan teremtették meg az önművelődésük kereteit.10 Megcsodálta a keleti part hajózását, kereskedelmét, pezsdiilő ipari életét, mégis a legmelegebben a prériről írt. Gr. Széchényi Imre - összes magyar kortársát megelőzve - nagy szakértelemmel írt az Amerikában alkalmazott technikáról. Csodálta, mert megkönnyítette a munkát, csökkentette az önköltséget, lehetővé tette e tömegtermelést, mert a technika kiküszöbölte a munkaerőhiányt. A technikára fordított figyelmét az is vezérelte, hogy ő már jól ismerte: a gazdaság felvirágzásának kiindulópontja a technika fejlesztése. Ezen a ponton törekvése összecseng gr. Széchenyi István törekvésével. Az amerikai tanulmányutat arra is felhasználta, hogy a kivándoroltak sorsát áttekintse. Erről a tudósítása egyedülálló, rendkívül hiteles és történeti értékű. Az amerikai út gr. Széchényi Imrének felért egy egyetemi szemeszterrel. Majdnem egy évet volt távol. A „... minden versenyek hazájának...” tanulmányozása 290
