Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szántó László: Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a somogyi összegzés kaposvári vitáján
I ATI KI .RT A SZTÁLINISTA AGRÁRPOLITIKÁRÓL A SOMOGYI ÖSSZEGZÉS KAPOSVÁRI VITÁJÁN SZÁNTÓ LÁSZLÓ Az 1956-os év tragikus végkifejlethez közeledő társadalmi-politikai válságának légkörében jelent meg Márkus István Somogyi Összegezés című szociográfiai ihletésű tanulmánya a Csillag c. folyóirat szeptemberi számában. Az írás páraüan visszhangot váltott ki a megye közéletében, melyre bizonyság volt a Vörös Csillag moziban október 19-én megrendezett agrárpolitikai vita, a maga több mint ezer résztvevőjével. A vitaest kétségtelenül kiemelkedő pillanata volt megyénk 1945 utáni politikai történetének, s így az alapját képező tanulmány és a fennmaradt jegyzőkönyv1 ennél fogva fontos dokumentumai a kényszerkollektivizálás által megnyomorított somogyi agrártársadalom korabeli állapotának, hangulatának. A tanulmány megírásának és a vitaest megrendezésének körülményeiről tájékozódhat az olvasó egy korábbi publikációm alapján.2 Ez esetben arra vállalkoztam, hogy Márkus helyzetfeltáró és -elemző írásának mondanivalóját és az agrárpolitikai fórumon kifejtett véleményeket, javaslatokat részletesen bemutassam. Nem kevésbé tűnik érdekesnek és tanulságosnak a Somogyi összegezés politikai utóéletének nyomon követése, ugyanis egyfajta például szolgál a Kádár-rendszer létrejötte és konszolidálása során alkalmazott politikai és ideológiai módszerekre, manipulációkra. Idekívánkozik egy megszorító jellegű megjegyzés is: a korabeli politikai viszonyok részletes felrajzolását a szerző nem tartja szükségesnek, mert napjainkban már nagyszámú forrásközlemény és egyéb történettudományi és politikai megközelítésű publikáció áll az érdeklődők rendelkezésére. Ugyanakkor a dolgozat tárgya kötelezi a szerzőt arra, hogy a helytörténetírás által elért gazdaság- és politikatörténeti kutatási eredményekre is alapozzon a téma kifejtése során. I. Márkus „ látlelete” ésjavaslatai Közismert, hogy a Rákosi-féle kommunista pártdiktatúra milyen súlyos következményekkel járó tévutakra vitte a magyar gazdaságot. Az SZKP XX. kongresszusát követően, ha akadozva is, de megindult a társadalmi válság talaján a belpolitikai erjedés, amely mindenekelőtt azokban a vitákban fejeződött ki, melyek a DISZ Petőfi Körének szervezésében zajlottak le. A viták egyik fő témáját a gazdasági ellentmondások, a feszítő népgazdasági aránytalanságok megszüntetésének s a modernizáció kibontakoztatásának lehetséges útjai képezték. Ebben a szellemi-politikai folyamatban az országunk adottságai okán az agrárpolitikai útkeresés jelentős helyet foglalt el, különösképpen a fiatal - főként népi - paraszti származású értelmiségiek gondolkodásában, akik 263
