Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szalvóniába (1880-1914) (Második rész)
Község neve Megye Létszám 130. Strazeman Pozsega 5 fő 131. Suhopolje Verőce 2 fő 132. Stvek-Belovár Nem tudtuk azonosítani 6 fő 133. Szent Benedek Nem tudtuk azonosítani 5 fő 134. Theresienfeld Verőce 2 fő 135. Tomasnica Zágráb 6 fő 136. Topolovica Belovár-Kőrös 3 fő 137. Torán Pozsega 13 fő 138. Trepće Belovár-Kőrös 10 fő 139. Trisolica Nem tudtuk azonosítani 8 fő 140. Trojgo Nem tudtuk azonosítani 6 fő 141. Vi ljeva Verőce 9 fő 142. Vörös Puszta Nem tudtuk azonosítani 5 fő 143. Vranyevac Nem tudtuk azonosítani 13 fő 144. Vocsin Verőce 1 fő 145. Zágráb Zágráb 5 fő 146. Zdenác Belovár-Kőrös 44 fő 147. Zrinska Belovár-Kőrös 57 fő 148. Nem tudjuk hová ment 21 fő ROMÁNIA 22 fő Összesen 3890 fő Az előzőekből láthatjuk, hogy a kivándorlók zömmel Belovár-Kőrös és Verőcze megyékben találtak új otthont maguknak. Részint azokban a falvakban telepedtek meg, amelyekbe már az előző évtizedekben magyarok érkeztek, itt növelték a magyar lakosság túlsúlyát. A második kivándorlási hullám következtében azonban újabb magyarlakta települések is létrejöttek. Belovár-Kőrös vármegyében Babinac, Cadjavac, Galovac, Grdjevac, Grubis- napolje, Pisanica velika, Zdencac és Zrinska községekben telepedtek le a legtöbben a kivándorlók közül. Verőcze vármegyében Bakic, Dobrovic, Gradina, Novoselo és Slatina falvakba számosán érkeztek. Pozsega vármegyében pedig Govedje polje, Imsovoselo, Jaksic, Krestelovac, Pozsega és Sokolovác községekben telepedtek le a legtöbben. A kivándorlók közül azonban sokan a távolabbi vidékekre is eljutottak, akik a későbbiekben aligha kerülhették el a szórványmagyarság sorsát. Azonban az is nyilvánvaló, hogy jó néhány esetben nem tudtuk azonosítani az összeírásokban feltüntetett falvakat. Az összeírok részint magyarosan - vagy olvashatatlanul - írták le a települések neveit, így azokat a helységnévtárakban nem találtuk meg. Másrészt sok esetben meg sem jelölték a kivándorlás végső célpontját. Több esetben pedig a rovatba csak Horvát-Szlavónországot, Horvátországot és Szlavóniát írták, a falut meg sem említették. Éppen ezért joggal feltételezhetjük, hogy a kivándorlás több száz községet is érinthetett, természetesen nem azonos mértékig. 249
