Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szalvóniába (1880-1914) (Második rész)
Sor- Foglalkozás Családi állapot Feleségek Gyermekek Rokonok község neve kérők ------------------------------------------------------------2-----—--------------- vagyon szam sz Földm. Napsz. Cseléd Iparos Nős Nőtlen Özv. Férjes száma pt 28. Bécz 1 111 21 800,29. Hárságy *7 61 6 1 5 8 2 5 100,30. Lakócsa 12 4 5- 3 11 1 11 22 16 7920,31. Potony 4 444 9 3 2 300,32. Szentborbás 5 3 22- 3 2 2 6 1 620,33. D.szentmárton 3 3- 33 142 300,34. Tótújfalu 9 2 5 2 8 1 8 14 4 5 050,Összesen: 139 109 20- 10 127- 12 110 261 42 65 105,1. Nagyatádi járás 283 203 28 11 41 268 2 11 2 252 562 40 164 520,2. Lengyeltóti járás 41 37 22 40140 103 6 42 760,3. Kaposvári járás 124 64 27 16 17 114 2 8106 237 20 101 306,4. Csurgói járás 152 137 7 2 6 143 2 7142 387 18 109712,5. Igali járás 138 71 46 13 8 130 5 2 1 126 319 14 46680,6. Marcali járás 71 664 1 66 1 466 17861 945,7. Tabi járás 38 12 197 37122 46 2 12 203,8. Szigetvári járás 139 109 2010 12712110 261 42 65105,Összesen: 986 699 149 46 92 925 12 46 3 864 2 093 142 604 231,* földbirtokos A kivándorlás a megye valamennyi járását érintette, jóllehet nem azonos mértékben. A nagyatádi járásból 33, a lengyeltóti járásból 7, a kaposvári járásból 2-t, a csurgói járásból 24, az igali járásból 21, a marcali járásból 15, a tabi járásból 6. a szigetvári járásból pedig 34 községből vándoroltak ki. A kaposvári járásban lévő Orczi, Taszár és Homok községekből az útlevélkérők és hozzátartozóik Romániába távoztak. A Romániába történő kivándorlás azonban sem ezekben az évtizedekben, sem pedig a századforduló után a megye parasztságát nem érintette. Az 1. sz. táblázat adatait gépi adatfeldolgozással elemeztük, és az eredményeket grafikonokon is feltüntettük.8 Az 1-es számú grafikon alapján kirajzolódik előttünk, hogy a kivándorlás százalékos megoszlása járásonként hogyan alakult. Láthatjuk, hogy a járások százalékos részesedése a Drávával érintkező területeken volt a legmagasabb, kiváltképpen a nagyatádi és a csurgói járás falvaiban. A tabi és a lengyeltóti járás százalékos részesedése minimális, de a marcali járásé is feltűnően alacsony volt, a kaposvári járásé viszont elég jelentősnek mutatkozott. A megye északi falvaiból kevesebben vándoroltak ki, ez alól kivételt képez az igali járás, amely 14,8%-os részesedésével több kivándorlót adott, mint a kaposvári járás. Ezt a jelenséget mindenekelőtt az itt élő németek sajátos helyzetével magyarázhatjuk. Közismert, hogy a német parasztcsaládokban - szokásjog alapján - mindig az elsőszülött fiúgyermek örökölte a birtokot, a többiek rendszerint ipart tanultak, vagy pedig feles, harmados bérelt földeken gazdálkodtak. Azonban az utóbbiak sem éltek a falu társadalmának a perifériáján, de az kétségtelen tény, hogy az anyagi pauperizálódás Damokles 237