Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szalvóniába (1880-1914) (Második rész)

Sor- Foglalkozás Családi állapot Feleségek Gyermekek Rokonok

község neve kérők ------------------------------------------------------------2-----—--------------- vagyon

szam sz Földm. Napsz. Cseléd Iparos Nős Nőtlen Özv. Férjes száma pt

28.

Bécz

1

111

21 800,29.

Hárságy

*7

61

6

1

5

8

2

5 100,30.

Lakócsa

12

4

5- 3

11

1

11

22

16

7920,31.

Potony

4

444

9

3

2 300,32.

Szentborbás

5

3

22- 3

2

2

6

1 620,33.

D.szentmárton

3

3- 33

142 300,34.

Tótújfalu

9

2

5

2

8

1

8

14

4

5 050,Összesen:

139

109

20- 10

127- 12

110

261

42

65 105,1.

Nagyatádi járás

283

203

28

11

41

268

2

11

2

252

562

40

164 520,2.

Lengyeltóti járás

41

37

22

40140

103

6

42 760,3.

Kaposvári járás

124

64

27

16

17

114

2

8106

237

20

101 306,4.

Csurgói járás

152

137

7

2

6

143

2

7142

387

18

109712,5.

Igali járás

138

71

46

13

8

130

5

2

1

126

319

14

46680,6.

Marcali járás

71

664

1

66

1

466

17861 945,7.

Tabi járás

38

12

197

37122

46

2

12 203,8.

Szigetvári járás

139

109

2010

12712110

261

42

65105,Összesen:

986

699

149

46

92

925

12

46

3

864

2 093

142

604 231,* földbirtokos

A kivándorlás a megye valamennyi járását érintette, jóllehet nem azonos mértékben. A nagyatádi járásból 33, a lengyeltóti járásból 7, a kaposvári járásból 2-t, a csurgói járásból 24, az igali járásból 21, a marcali járásból 15, a tabi járásból 6. a szigetvári járásból pedig 34 községből vándoroltak ki. A kaposvári járásban lévő Orczi, Taszár és Homok községekből az útlevélkérők és hozzátartozóik Romániába távoztak. A Romániába történő kivándorlás azonban sem ezekben az évtizedekben, sem pedig a századforduló után a megye parasztságát nem érintette. Az 1. sz. táblázat adatait gépi adatfeldolgozással elemeztük, és az eredményeket grafikonokon is feltüntettük.8

Az 1-es számú grafikon alapján kirajzolódik előttünk, hogy a kivándorlás százalékos megoszlása járásonként hogyan alakult. Láthatjuk, hogy a járások százalékos részesedése a Drávával érintkező területeken volt a legmagasabb, kiváltképpen a nagyatádi és a csurgói járás falvaiban. A tabi és a lengyeltóti járás százalékos részesedése minimális, de a marcali járásé is feltűnően alacsony volt, a kaposvári járásé viszont elég jelentősnek mutatkozott. A megye északi falvaiból kevesebben vándoroltak ki, ez alól kivételt képez az igali járás, amely 14,8%-os részesedésével több kivándorlót adott, mint a kaposvári járás. Ezt a jelenséget mindenekelőtt az itt élő németek sajátos helyzetével magyarázhatjuk. Közismert, hogy a német parasztcsaládokban - szokásjog alapján - mindig az elsőszülött fiúgyermek örökölte a birtokot, a többiek rendszerint ipart tanultak, vagy pedig feles, harmados bérelt földeken gazdálkodtak. Azonban az utóbbiak sem éltek a falu társadalmának a perifériáján, de az kétségtelen tény, hogy az anyagi pauperizálódás Damokles

237