Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Szabó Dániel: Kossuth és Kaposvár

les eiét Kossuthoz. A Böszörményi elleni eljárásra, s általában a kormánypárti akcióra az ellenzéki sajtó ellen 1.: Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875. Bp., 1986. 184-192.

45 A Minisztertanács 1869. április 3-án határozta el, hogy királyi biztost küld Somogy vármegyébe a „communistikus izgatások” kivizsgálására. A vizsgálat eredmény nélkül zárult. LM. Kondor Viktória: Az 1875-ös pártfúzió. Bp. 1959.57-58. Rajner Pált 1869. április 11-i királyi leirat nevezi ki királyi biztosnak, és június 25-ig működik ilyen szerepkörben. Ahogy a megye hivatalos történetírója fogalmazta: ,A főbaj az volt, hogy az ellenzéki szélső baloldali képviselőjelöltek nem ismertek határt az oly ígérgetésekben, hogy az adófizetést be fogják szüntetni, vagy legalább az adót leszállítani, a trafikot eltörlik, a közlegelőket felosztják, az uradalmi erdőket, papi javakat kiosztják a nép között, stb.” 1. Botár Imre: Somogy vármegye közállapotai a kiegyezés óta napjainkig, in. Csánki Dezső (szerk.): Somogy vármegye (Magyarország vármegyéi és városai) Bp.én. 565. A kormánypártiak örömmel fogadták a királyi biztos kinevezését. 1. Pesti Napló 1869. május 4. (este) 1-2. ,A balpártiak ámbár szükségtelennek nyílváníták a királyi biztost, azon okoknál fogva, mert a követválasztásoknál történni szokott pártsurlódási tusákon, s összekoczczanásokon kívül, valami nagyobb bűntény, emberhalál, birtokfoglalás, melyek miatt királyi biztos szükségeltetett volna, tudtunkra elő nem fordult, azért mégis örömmel fogadták a királyi biztost, azon okból, hogy így részrehajlás nélkül, s gyorsan fognak elintéztetni, a közel 200 balpárti befogottak ügyei, s világosan ki fog tűnni, hogy azon állítólagos bűntények, melyeket a jobbpárt a balpártra rákenni akar, legnagyobb részt jobbpárti ocsmány koholmányok.” ,írta Nagy Sándor lelkész a Magyar Újság május 11-i számában.

46 A kifejezés a kaposvári baloldali választók leveléből ered: ,A Deákpárt fényes tehetségű s az összes megyei aristokraczia, a tisztviselők túlnyomó többsége által bálbányozott jelöltje.. ."i.h.

47 Kossuth itt az ún. hevesi esetre utal. A váci levél betiltása után Eger város közgyűlése 1867. szeptember 8-án üdvözlő iratot fogalmazott meg Kossuth Lajosnak, utalva ebben a jászladányiaknak és a váciaknak írott levelekre. Wenckheim Béla báró belügyminiszter a „minisztertanács határozata folytán” erre reagálva rendeletet bocsájtott ki, amelyben a következő bekezdés is előfordult: .Azonban Kossuth Lajos a koronás király iránti hűség, s az alkotmány és törvény iránti engedelmesség helyett a váczi választókhoz intézett nyilatkozvá- nyában az uralkódóház fönállását az ország függetlenségével összeférhetetlennek állítván, megtámadta a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényét, a pragmatica sanctiót, ellenszegült a nemzet akaratának, mely a koronázás ünnepélyes cselekvénye által csak imént nyilatkozott, s ez által oly térre lépett, melyet az 1723:9.t.-cz. a haza elleni hűtlenség bűnével bélyegez.” Az eset következtében Heves megye élére ideiglenesen királyi biztos kerül; érdekes módon ugyanaz a Rajner Pál, aki később Somogybán tölti be ezt a posztot. Az országgyűlésen szélsőbali képviselők interpellálnak az ügyben, de a parlament többsége jóváhagyja a kormány eljárását. L. Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892) Eger, 1981; Kapor Elemér: Heves megye és Eger a 67-es kiegyezés ellen, in. Hevesi Szemle, 1982. december, 39-42.; Kónyi Manó (szerk): Deák Ferenc beszédei. V. kötet. 1867-1868. Bp. 1898. 241-280. A miniszteri rendelet teljes szövege ui. 250-251. Érdekesebbé teszi az adott ügynek a kaposvári választással való kapcsolatát az, hogy az országgyűlési vita során Somssich Pál tartotta a Kossuthot leginkább „elítélő” beszédet. Ebben fordultak elő a következő mondatok: „Tisztelt ház! a haza békéjét, a trón biztosságát senki sem támadja meg veszélyesebben, mint a ki a haza alap- és sarkalatos törvényeit támadja meg. Mert mind a trón biztonsága, mind a haza békéje ezen sarkalatos törvényeken nyugszik. A kormány hite és nézete szerint a váczi levélben Magyarországnak alkotmánya és sarkalatos törvényei vannak megtámadva.” „Például: ne vegyük az említett esetet, hanem más hasonlót: ha valaki közülünk vagy polgártársaink közül elég gyáva volna egy oly helyre vonulni, hová a magyar igazságszolgáltatás keze el nem ér, és ezen biztos helyről szórna izgatólag gyújtó üszköt hazánk nyugalma ellen; ha például valaki közülünk ily biztos menedékből olynemű iratokat küldene a hazába, amelyekben azt állítaná, hogy Magyarországon lakó különböző nemzeti192