Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Szabó Dániel: Kossuth és Kaposvár

gyűlésen nevükben támogatott politicát határozottan kárhoztatják, az ott létre hozott államjogi átalakulással Nemzetünk önállását s törvényes függetlenségét sértve találják. Hazánk jövendőjét, pedig biztosítva nem találják.” MÓL. Kossuth Gyűjtemény R-90.I.5182.

31 L. Irányi Dániel 1869. május 2-i levelét Kossuthnak. „Miután előre látom, hogy a választást el nem fogadja, sőt tudva hogy a kaposiaknak, a kik haza hívták, erre nézve különösen felelni készül, szabadságot veszek magamnak arra kérni, tisztelt barátom, hogy úgy méltóztassék szerkeszteni válaszát, miszerint az ne csak kinyomathassék, de nevének hangoztathatása elé is bármi új akadályokat ne gördítsen. Ki lehet azt úgy fejezni, hogy gondolkodása iránt se legyen kétség, barátai se kényszerüljenek legalább is hallgatni nyilatkozatához. A hiedelem hogy Ön forradalmat akar előidézni Magyar Országon nemcsak a kormánypártban, hanem a balközépben is megvan...” Kossuth e passzus mellé odaírta „hogy ezt ugyan nem teszem”. A levelek dátumából következik, hogy ezen írást, valószínűleg, már a kaposváriaknak írott levél elküldése után kapta meg. MÓL. Kossuth Gyűjtemény R-90.1.5184.

32 A gondolat már korábban is megjelenik. 1867. júliusában Irányinak írott levelében szerepel: „De hát én azt gondolom, kell hogy olyan ember is legyen, ki egy élő tiltakozást képezzen az osztrák uralom ellen. Ez az én szerepem.’’Szekfü i.m.351.

33 OSZK. Levelestár

34 Kossuth Lajos sokaknak I.—II. Kossuth Lajos iratai VIII. sajtó alá rendezte Kossuth Ferencz. Budapest, 1900. 192-235. 1868. december 24-re és 1869. január 11-re datált levelek. Valószínűleg az 1868-as megfogalmazás miatt ír tévesen múlt januárt Kossuth.

35 Előzékenységből - latin

36 Hivatalos felkérés a jelöltség elfogadására valószínűleg tudatosan nem történt. Kossuth egyrészt az általa rendszeresen olvasott lapokból, másrészt Noszlopy Antal 1869. január 20-i leveléből értesült felléptetéséről. Ez utóbbi még feltételezi, hogy a megyei balpárt hivatalosan is értesíteni fogja Kossuthot a jelöltségről.

37 Somogy Megyei Levéltár, kiállítási iratok. A fogalmazvány MÓL. Kossuth Gyűjtemény R-90 1.5185 '

38 L. A Nép zászlója 1869. április 17. II/16.181-182. Elírásként március 20-ra datálva. Az eredeti, a Kossuth Gyűjteményben található levelet Kovács Imre választmányi elnök, Szalay Károly választmányi alelnök, Németh Ignác választmányi jegyző és 20 választmányi tag írta alá, kiegészítve, hogy további 1330 választópolgár nevében. MÓL. Kossuth Gyűjtemény R-901.5179-c.

39 A jegyzőkönyv eléggé bonyolult módon jutott el Kossuthhoz. Először a választási elnök a külügyminisztériumon keresztül akarta elküldeni, onnan visszakapta, s így április 14-én közvetlenül postán küldte el. uo.I.5179/a. Irányi kissé másként ismeri a történetet, ő úgy tudja, hogy a jegyzőkönyv a belügyminisztériumhoz érkezett (a választói törvény szerint egy példánynak mindenképpen ide kell jutnia), „mely azonban azt a központi bizottsághoz visszaküldötte, nem lévén, mint emberemnek Novák osztálytanácsos mondotta közvetítő hivatal.” L. Irányi Dániel Kossuth Lajosnak 1869. április 19. uo.1.5181.

40 L.1867. augusztus 5. Kossuth Lajos Iratai VIII. 22-23. Ebben írja: „...előttem mindennél magasabb és semmi tekintetnek alá nem rendelhető czél az ország függetlenségének visszaszerzése; s mint a dolgok állanak, e czél elérése nem a képviselői széken eszközölhető.”31.

41 Itt Kossuth az 1868. december 24-i és január 11 -i keltezésű: Levelek sokaknak címzésű kettős levelére utal. L. Kossuth Lajos Iratai Vili. kötet. 192-235.

42 1867. augusztus 20. uo.34-51

43 Az váci levél kifogásolt mondata így hangzott: „én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállásával incompatibilisnek hiszem.” uo.42. Az adott mondat annyira érzékeny pont, hogy a Kossuth Lajos és fiainak az 1867-ik évben megjelent összes leveleik. Kiadja Szokolay Sándor honvéd százados. Pest 1868. című kiadvány kihagyja a levélközlésből. 30.

44 Böszörményi Lászlót, a Magyar Újság szerkesztőjét a váci levél közléséért fogják perbe és ítélik el egy évre. Böszörményi 1869-ben, március 24-én a börtönben meghal. A Nép Zászlója ugyanabban a számában közli Kossuth Irányihoz írott leveléből a Böszörményi László halálára vonatkozó részt, amelyben a kaposvári baloldali választók március 22-i

191