Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Ódor Imre: A Somogy megyei lovasezred baranyai százada az 1809. évi nemesi felkelésben

levő Tsákányok (harci csákányfokosok) s övék meg küldése végett annál is inkább mivel már a tőlem kért fekete Üng és Gatyák általlyában elmaradhattnak.”22

A felszerelés és fegyverzet nem érkezett meg Nagyszöllősre, de hiába is érkezett volna, a Somogy megyei lovasezred 2. ezredesfőhadnagyi lovasosztályának századai ekkor már (június 10-én) a Marcal átkelőit biztosítva Adorjánháza-Egeralja térségében állomásoztak.23

Június 11-én a marcaltői híd védelmében majd - a felgyorsult hadi események következtében, Pápa feladása után - a pápai utódvédharcokban vett részt a baranyai század.

A pápai utóvédharcokra így emlékezett vissza - 3 hét távlatából - a század főhadnagya: „... mi Bajnoki indulattal az harcz piaczára ki állottunk mindenünk csak az attagnerozáson gondolkozót, hát ekor jöttek az Ferkok (franciák) és mindjárt egy gomboczal meg tiszteltek ami kép le esik előttünk hát el kezdi zsuzsuzsu és forgolodot mint a Kórság Tűző és pás szélt szakadt és mindenikünk fejénél egy dózis el ment, az másik az Somogyiak közé esik el patanyik és egy lovat legényestül csak által pöckölt az másik világra és úgy töbis jöt ki előttünk, ki hátunk mögöt, mi kívántunk attagnerozni noha balgaságul mivel előttünk az egész francz armadia volt... eleget kiáltoztunk Tisztek meg álj mert agyon lőlek, de csak mentek egy csoportba mint a seregély”.21

A Téten június 12-én egyesült sorhad, illetve nemesi felkelés főerőinek visz- szavonulását - a Tát és Győr közti úton - az Ettinghausen-dandár fedezte.2^ A dandárhoz beosztott somogyi és zalai lovasezredek 13-án délelőtt többször is harcérintkezésbe kerültek az üldöző francia könnyűlovassággal. A szórványos utóvédharcok ellenére olyan gyorsan vonultak vissza üldözőik elől, hogy állandóan utolérték a főerőket, melyek 13-án 9 óra tájt már elérték Győr déli körzetét.26

Ezek után virradt fel június 14-e, a franciák szerencsenapja, a Marengoi és Friendlandi csata évfordulója.

AJános főherceg parancsnoksága alá rendelt egyesített sereg előkészületeiről hű képet ad a nádor naplója:2

Reggel: Nugent (a vezérkar főnöke) tehetetlen, kapkod. Diszpozíciók még nincsenek.

8 óra: János főherceg véleménye, hogy' legjobb a terepen felállítani a csapatokat,

előzetes hadrendre nincs szükség.

9 óra: A sereg elrendezése befejeződött. Döntés: állásban várják be az ellenséget. 12 óra: A franciák lovasságot indítanak a győri állás fedezetlen balszárnya ellen,

pontosan ott, ahol az inszurgens lovasságot felállították.

Ezzel kezdetét vette a győri ütközet, amelyben a szembenálló felek létszáma - az osztrák vezérkar feltételezésétől és a köztudattól eltérően - így alakult:

Az olasz alkirály, Eugéne Beauhamais vezette francia-olasz-német Itáliai Hadsereg közel 54 000 fővel (41 814 gyalogos és 12 051 lovas) és 144 ágyúval szállt szembe a mintegy 22 ezer sorkatonát és 19 ezer nemesi felkelőt számláló egyesített birodalmi sereggel, melyet 32 löveg tüze támogatott.

Dolgozatunk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a győri csata lefolyását részletesen nyomon kövessük,28 csupán az események vázlatos ismertetésére vállalkozhatunk, különös tekintettel a somogyi lovasezred szerepére.

Az arcvonal közepén a kisbaráti előretolt elővédeket a franciák könnyűszerrel visszaűzték és eljutottak egészen a kismegyeri major faláig, ahonnan azonban a gyalogság tüze visszavonulásra kényszerítette őket. A legádázabb harc e major

121