Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szlavóniába (1850-1880)
mény következtében ez utóbbi három vármegyét Szlavóniához, illetőleg Horvátországhoz csatolták. Somogy vármegye történetileg sok tekintetben kapcsolódott a Dráván túli területekhez, mivel a középkorban Horvát-Szlavónország néhány várispánsága is hozzá tartozott. 30 Közismert, hogy a több évszázados török uralom alatt a Dráván túli magyar falvak elnéptelenedtek, csak néhány élte túl a szörnyű pusztítást. A török kiűzését követő XVIII. században a népességmigráció és általában a betelepítés itt a szláv népeknek kedvezett. A magyarok betelepülése jobbára a reformkortól mutatható ki, amely az 1850-1860-as évektől fokozatosan fellendült. E társadalmi méretű népességmigrációnak - kivándorlásnak - a népességet elsődlegesen az ország déli vármegyéi biztosították. A XLX század második felében számosan vándoroltak ide a Dunántúl déli vármegyéiből is. A korábbiakban már felvázoltuk azokat az okokat, amelyek a kivándorlást előidézték, a továbbiakban majd arra is választ keresünk, hogy mi vonzotta e vidékre a magyar lakosságot. A Dráván túl élő magyar, német és magyarbarát horvát földbirtokosok uradalmaikba Magyarországról telepítettek cselédeket, akiknek a munkaerejük, szaktudásuk, gazdasági ismereteik és nem utolsósorban fegyelmezettségük felülmúlta a horvát nemzetiségű granicsár utódokét. A telepítő nagybirtokosok közül megemlítjük a gróf Mailáth, a gróf Draskovich, a Tüköry, a gróf Eitz, herceg Odescalchi, a gróf Pejacsevich, ajankovieh Bésán és végül a pribérdi és a vuchini Jankovich család tagjait. Az utóbbiak a telepítés tekintetében az élenjárók közé tartoztak. A család jelentős birtokkal rendelkezett a Somogy megyei Öreglak és Szőllősgyörök községekben is. A Dráván túli százezer holdas uradalmaikban mindig szívesen fogadták a somogyi birtokaikról érkező cselédeket. Gacsiscse községbe, amely ajankovieh uradalom központi helyén volt, már 1843-tól jöttek telepesek Somogy, Tolna, Baranya és Veszprém megyékből. 3 ' A cabunai uradalom környékén lévő falvakba 1857-1865 közötti években ugyancsak ők hoztak magyar telepeseket, akik Dél-Dunántúlról érkeztek. 32 Újgrácot az 1850-es években somogyi telepesek hozták létre. Szokolovácot is Jankovich telepítvénynek tekinthetjük, amelyet 1865-ben alapítottak, a magyar lakosság 1867-1868-ban érkezett, közülük számosan Somogyiból települtek át. De a daruvári Jankovich birtokon és a környékbeli falvakban is sok magyar telepedett meg, így: Pakrácon, Filopovácon, Lipiken, Kiiszán, Izidorházán és Dobrovácsán. 34 Belovár megyébe főleg a hatvanas és a hetvenes években érkeztek szép számmal magyarok, amely nyilvánvalóan összefüggött a munkaerőhiánnyal, amely elsősorban a nagybirtokokat sújtotta. A horvát falvak zselléresedése minimális volt, mivel jelentős szabad földdel rendelkeztek. A Tüköry uradalom magyar cselédsége az 1860-as években települt át a Dráván túlra Somogy, Tolna és Baranya megyékből. 3 "' Korenicsa faluban 1864-ben jelentek meg az első telepesek, akik Somogyból jöttek, kifejezetten föld- és házszerzési szándékkal. Brekinszkát is a somogyiak szállták meg 1868-tól, majd 1878-tól e megyéből újabb bevándorlók érkeztek. 36 Közülük az egyik kivándorló a későbbiekben megelégedéssel számolt be arról, hogy jól érzi magát, mivel az itteni 14 holdas birtokot 800 Ft-ért vásárolta, amely néhány évtizeddel később már 3000 Ft-ot ért. 3 A terezováci Jankovich birtokra települők is azt hangoztatták, hogy 1864—1868-ban
