Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából
JEGYZETEK 1 Takáts Gyula: A Nagyberek világa. Jelenkor, 1966. 7. sz. 628-9. 2 Takáts Gyula: A somogyi Nagyberek. Pécs, 1934.16-21. 3 Takáts Gy. i. m. 1966. 627. 4 Simonffy Emil: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén. Évk. SMM. 3- (1972) 119. 5 T. Mérey Klára: Egy somogyi nagybirtok településtípusai. Évk. 1977. PAB-VEAB Pécs, II/l. 1767-1848. 91-100. 6 HossJózsef: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben. Somogyi Múzeum Füzetei 8. Kaposvár, 1966. 4-5. írja Tótszentpálról és Varjaskérről is összeírások alapján. Azonos adatok találhatók Táskáról is az 1828. évi Regnicolaris conscriptióban (OL U et C E 156.). 7 Vajkai Aurél: Balaton-mellék. Budapest, 1964. 190. 8 Malonyay Dezső (szerk.): A magyar nép művészete III. Bakonytól a Tolna megyei Sárközig. Budapest, é. n. 190. Undi Mária: Magyar hímvarró művészet. Budapest, 1934. 70. Ferencz Kornélia—Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség. Budapest, 1940. 27-31., valamint Palotay Gertríid több kisebb közlése, pl. : A magyarországi női ingek egy szabástípusa. Évk. NÉ 1931152-163. és A buzsáki hímzés. Muskátli, 1932. jún. 9.1. évf. 4-5. 9 Gönyey Sándor Tótszentpálon készített fényképeket, részben Gönczi Ferenc somogyi gyermekekről szóló munkáihoz, de szobabelső, kendermunka, tüzelőberendezés, viselet, hímzés témakörökben is. Néprajzi Múzeum Etimológiai Fotótárában megtalálhatók (EF 57 107-57126, 57137-138). 10 Gönczi Ferme: A somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. Buzsákon gyűjtöttek még néprajzi adatokat, jegyeztek fel és fényképeztek az 1930-as években, Győrffy István, K. Kovács László, az 1950-es években Hoffmann Tamás és Szendrey Ákos. 11 Hoss József : Somogyszentpál monográfiája, 1965. Rippl-Rónai Múzeum Adattára (RRMA) 970. kéziratának öt fejezete jelent meg nyomtatásban. 12 Kej-ékgyártó Adrienne—Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. Évk. SMK2."(1975) 116-135. 13 Takáts Gy. i. m. 1934. 16-21. 14 HossJ. i. m. 1965. Telepítés fejezet. RRMA 970. 15 Csonki Dezső (szerk.): Somogy vármegye. Budapest é. n. 119. 16 Knézy Judit: Újabb adatok a Nagyberekben élő horvát eredetű lakosság textilkultúrájához. Somogy, 4. sz. 57-64. 17 Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Somogyvárról és leányegyházairól. Évk. SMK 2. (1975) 325-48. 18 Jankó János-. A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 3-19. 19 Rippl-Rónai Múzeum Adattára 45. Gamás monográfiája, 1954. 20 Pl. a „tótrózsás" minta is. Tótoknak mondták a házaló szlovákokat is, és ismert a „csehtót vagy csetót", pl. csetótos lepedő. Tótoknak nevezték a szlovénokat (Tarany) is. 21 Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Veszprém, 1934. 22 Hoss J. i. m. 1965- Telepítés fejezet 4. p. 23 A segesdi és andocsi búcsúkra jártak el leginkább, de Keszthelyre is, Nikiára a Szent Miklós-napi búcsúra még a századfordulón nagy tömeggel mentek el. 24 OL Eszterházy cs. hercegi ág lt. P. 108. Rep.N" 28-406. Status urbarialis praeseriptae Poss. Tótszentpál. Septimo N. B. Idézi HossJ. i. m. 1966. 5. 25 SML Közgyűlési jegyzőkönyvek 1776. jan. 28. és SML Combinatorium instrumentum cub. urb. tabella Tótszentpál 1767 és 1828. 26 T. Mérey K. i. m. 1977. 8. és HossJ. i. m. 1966. 13. 27 Vályi András: Magyarországnak leírása. Buda, 1799. IL 599. Halászati jogért évről évre fizettek a Széchenyi uradalomnak a marcali kasszába. OL P. 623. IV. k. 3. sz. 219. es. 28 OL P. 623. LV. k. 3. sz. 219. es. D 1.-32 (1800-1830) béreltek a táskaiak Marcali, Gyótában kukoricáskertet is.
