Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából

29 Jansits Endre: A Somogy vármegyei Hitelszövetkezet története. Budapest, 1910. 55. A táskaiak a ló- és marhatenyésztést kívánták előbbre mozdítani, a tótszentpáliak a szőlők korszerűsítését akarták. Alkalmi munkát a falvak népének 60-7096-a vállalt, ezt a pénzt fizették a szövetkezetbe. 30 Némethné KapcárRozália gyűjtése. Táska, 1979. 31 Hasonló példák a Nagyberek több községeiben is akadtak. (Takáts Gy. i. m. 1934. 22 ), de a Kis-Balatontól keletre is. 32 Csák)> Elek: Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzi viszonyai. Eth. 1895. 227-229. 33 De akadt keményfából hasított kerítés is. 34 A buzsákiaknak közel a Céria-hegyen voltak pincéik. A tótszentpáliaknak, varjaskérieknek pedig elég messze volt szőlőhegyük (Baglas hely), a táskaiaknak viszont közel volt szőlőhegye. 35 Adatközlő: Knézits Lstvánné Tomasits Mária (sz. 1904.), kat. vallású volt, kisparaszt. Buzsák, Tanács tér 5. 36 Takáts Gy. i. m. 1934. 28. 37 Hársházi István: Nikla község krónikája. Rippl-Rónai Múzeum Adattára 945. 38 Az OMF Somogy megyei műemléki felmérései 1963. Buzsák, Thurzó László írt az ollóágas tetőszerkezetű, pórfödémes, füstös konyhás házak soráról. Épületfelvételek 1970 körül is készültek (Knézy Judit, Lantos Miklós). Az építkezési résznél HossJ. i. m, 1965. kéziratának építkezési részét is figyelembe vettem (RRMA 970.). 39 Knézy Judit: Egy somogyi parasztasszony „divat" rajzai. Élet és Tudomány, 1979. VT. 29. 26. sz. 814. A szoba elrendezése nagyszerűen látszik egy tótszentpáli asszony naivan egyszerű, de világos rajzán. 40 1898-as évszám is van rajta. 1962-79 között a balatonszentgyörgyi tájházban buzsáki szoba volt kiállírva, de nem egészen szakszerűen: Innen kerültek át egyes darabok Buzsákra a Tanácsház u. 7. sz. telken 1979-ben általam berendezett tájházba, melyhez 1978-79-ben gyűjtöttem tárgyakat Knézits Istvánnal. 41 Babódi Sándorné Pasztusits Margit (Tótszentpál, Kossuth u. 112.) elmondta, hogy még a széket is feketére festették, a padon feltüntették az évszámot és a gazda nevét: fekete alapon pirossal, barna alapon sárgával. A módosak barna padjához már fiókos sublot is került. 42 A Miseta családé a Május 1. utcában. Egyedül Buzsákon hallottam a „körpad" elnevezést a másutt általános sarokpad helyett. 43 Hoss J. i. m. 1965. Rippl-Rónai Múzeum Adattára 970. kéziratának VI. fejezete a ház berendezéséről szól, emlegeti a „vasi" fazekasokat. A Vas megyei fazekasok közül az ún. Züric völgyiek jártak erre, egyik csoportjuk (Magyarszombatfa) fazékárut, másik csoportjuk fekete korsókat és kánticákat (kerek szájú bokály) hozott. De jártak itt a sümegiek (Zala m.) fazékáruval, korsókkal, a leányfalusiak tálakkal. Knézy Judit: A somogyi paraszti fazekasság értékesítési kérdései. In: Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában. Dél-dunántúli konferencia. Szekszárd, 1975. okt. 22-23. 91-95. 44 Ld. 39. jegyzet. Az említett asszony rajzán a két utcai ablak között van a feszület és a tükör. Ugyanennek az asszonynak 1930 körül lefényképezték a szobáját, ebben az utcai ablakok között sublót látszik, rajta mindenféle búcsús emlékkel, a szentképek az ablakok fölött sorjáznak. A két ágy között is sublót van feszülettel és gyertyatartókkal, ez mutatja, hogy a szent sarok helye eltolódott. 45 A buzsákiak ünnepen csak fehér lepedőt takartak az ágyra, a táskaiak szőttesdíszű ponyávát, de ezen varrott dísz nem volt. Tótszentpálon és Varjaskéren volt a legdíszesebb az ünnepi ponyáva, mert szőtt és varrt dísz is volt rajta. Buzsákon csak lakodalomkor vették elő a díszes ponyávákat, ebbe kötötték a menyasszony ágyi ruháját („Ha pógárabb vout a lány, még három kötés is vout"), s amikor a gyermek megszületett, édesanyja elé a mestergerendára függesztették. Bérmáláskor, ha jött a püspök, a legdíszesebb abroszokat és lepedőket terítették a kerítésre, piros lett az utca. s 46 Hasonlóan a környék magyar katolikus népénél. Az asszonyok igyekeztek nevük szentjének képét beszerezni. S3