Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

Nemesvid postai körzetét 8 falu és 1 mezőváros (Nemesdéd) képezte, míg Vése csupán Inkének volt postaállomása. Viszonylag nagyobb postai körzete volt Németiadnak, amelyhez 14 falu, továbbá Barcs és Szulok mezővárosok kapcsolódtak. A Dráva menti Zákány 5 falu postaállomása volt. Ebben a megyében is a határszéli falvak - már csak az útviszonyoknál fogva is - a szomszédos megyék egy-egy nagyobb településéhez kapcsolódtak postaforgalmukkal, így egy Baranya megyei település: Gödre postaállomásához kapcsolódott néhány somogyi falu, a Balaton-parti Keszthelyhez négy, Nagykanizsához két somogyi település. A Veszprém megye határában fekvő Siófok 13 somogyi település (közöttük Ádánd mezőváros) utolsó postaállomása volt. A postai körzetek tehát az 1860-as években már Somogy megyében is megoszlottak, és egy-egy település gazdasági súlyának megfelelően kisebb-nagyobb kört alakított ki környezetében. Ebben a megyében, amely az 1840-es években még jóformán teljesen elszigetelődött, s az óriási postai körzetek a gyenge információ lehetőségéről árulkodnak, az 1860-as években már több postai körzet működött. Igaz, csupán Kaposvár körül találunk nagyobb postai körzetet, és ebben - úgy véljük - nemcsak a város uradalmi központi szerepköre játszott közre, hanem elsősorban a megyeszékhelyi státusa. Zala megyében az 1840-es években a következő településekben volt postahivatal: Tapolca, Sümeg, Zalabér, Zalaegerszeg, Bőrönd, Lövő, Baksa, Alsólendva, Csáktornya, Vidovec, Nagykanizsa és Hahót.

41 Az 1850. évi anyagból a számítógépes adatok ennél több postaállomást „hoztak ki", volt azonban olyan postaállomással bíró település (Bőrönd 332 lakossal), amely egyetlen településnek sem szerepel utolsó postaállomásaként. A geographiai szótár szerint a megyeszékhely Zalaegerszegnek volt a legnagyobb postai körzete, amelyhez 107 település kapcsolódott, közöttük Nagykapornak, Szentgrót és Nova oppidumok. Hasonlóképpen meglehetősen nagy volt a postai körzete Alsólendvának, ahová 69 település, közöttük Szécsisziget, Belatincz és Turnise mezővárosok is tartoztak. Nagykanizsa 46 települést magában foglaló postai körzete mellett Sümeghez 53, Zalabérhez 35, Baksához 16, s Hahóthoz 23 település tartozott. Keszthely oppidum utolsó postájaként is Hahót szerepel. Igen jelentős Veszprém postahivatalának vonzása Zala megyében, 28 településnél szerepel utolsó postaállomásként Veszprém megyeszékhelye. 1865-66-ban Fényes munkájának megjelenésekor a megye közlekedési hálózatában több kedvező változásról adott hírt. Ekkor már nemcsak a postautak, a kisebb járművekkel hajózható Dráva és Mura jelentett kapcsolatot a távolabbi területekkel, hanem két vasútvonal is áthaladt Zala területén. Az egyik Budáról Stájerország és Trieszt felé tartott zágrábi leágazással. Ennek állomása Kiskomárom, Nagykanizsa, Kottori és Csáktornya volt. A másik vasútvonal - ugyancsak a Déli Vasút tulajdonában - Soprontól Zalaszentivánon, Gelsén és Nagykanizsán át futott be a már említett buda-trieszti vonalba. A postahivatalok száma is megnőtt. Bőrönd és Vidovecz falvakban megszűnt a posta, de új postahivatal létesült Keszthelyen, Kiskomáromban, Letenyén, Belatinczon, Perlakon és Stridón7

2 Az aprófalvas megyének ez a sajátossága megnehezíti a postakörzetek pontos megrajzolását. 32 településben hiányzik pl. az utolsó posta megjelölése. Amellett