Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén
a sok falu olykor kis körzetet jelent. Nagykanizsa pl. 38 falunak volt a postaállomása, amelyek közül néhány az időben mért távolságot is közölte, s ez általában félórai utat jelentett. Nagykanizsának postai vonzáskörzete kiterjedt Somogy megyére is. A megyeszékhely: Zalaegerszeg körzete leszűkült az 1850-es évekhez képest, mert mindössze 42 településnek volt ez a postaállomása (Nova és Nagykapornak mezővárosoknak is). A juh- és marhavásárairól nevezetes Letenye postakörzetébe 35 falu tartozott, míg az ugyancsak állatvásárairól nevezetes Alsólendvával 67 település állt postakapcsolatban, közöttük Dobronak és Lenti mezővárosok. Belatincz 18 falu postáját látta el, míg Baksa postai körzetébe ugyancsak 18 falu tartozott. A lóvásárairól nevezetes Csáktornyához 47 település kötődött, közöttük Nedelic mezőváros is. Érdekes módon a nagyforgalmú, többnyire fuvarozásból és hajózásból élő Légrád mezőváros postahivatalát egy településnél sem jegyezte fel Fényes műve utolsó postaállomásként, s Muraköz falvaiból Csáktornyára, Perlakra vagy Stridóra hordták a postát. (Perlak 19, Stridó 82 településsel szerepel. ) Kissebb postai körzete volt Zalalövő oppidumnak, ahová 11 település tartozott. Pacsa falu postahivatalához 26 falu, Zalabérhez 16 település - köztük Szentgrót, Polgárváros és Tűrje oppidum - tartozott. A szántói járás székhelye: Keszthely mezőváros a már említett somogyi községeken kívül 21 Zala megyei falut számíthatott postai körzetébe. Sümeg 34, Hahót 6 falu postaállomása volt. A nagykanizsai útba eső Kiskomárom mindössze 3 falu utolsó postaállomásaként szerepel, Tapolca viszont 31 falu és 4 mezőváros (Gyulakeszi, Kővágóörs, Köveskálla és Tihany) utolsó postája volt - Fényes adatai szerint. A területen kívül eső Veszprém változatlanul több Zala megyei települést vonzott ekkor is: 20 falunál jelezték utolsó postahelyként. Ez a szám 1850-hez képest szűkülő Zala megyei kört jelent, de általában a megye területén kisebb lett a postaállomások köre, hiszen a több állomás révén itt is megoszlottak a postai körzetek. Ez pedig a meggyorsuló és a megjavuló közlekedés jele volt. Ezek a kisebb körzetek, amelyek Dél-Dunántúl egész területére jellemzőekké válnak az 1860-as évek közepére, már a gazdasági élet átalakulásának, illetve elsősorban a közlekedés és a kereskedelem átalakulásának mutatói. A lakosság életének, helyzetének megváltozásáról azonban ez vajmi kevés képet adhat. Minden időszak egyik legfontosabb kérdése: a lakosság foglalkozása, a munkamegosztás alakulása, s az ezt tükröző foglalkozásszerkezet változásainak vizsgálata.
