Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén
1850-es években. Ezek között találjuk a Tolna megyei Dombóvári és Döbrököz mezővárost, továbbá Ráczkozár Baranya megyei mezővárost, Toponár, Csököly, Igal somogyi mezővárosokat is. Ez a nagyszámú és kiterjedt sugarú körzet a megye székhelyének egyre szélesedő befolyási övezetét mutatja. 1865-ben e megye területén az utak hálózata kibővült, bár Somogy változatlanul a rossz utak hazája maradt. Az egyik fő útvonal a régi nyomon Szőlősgyörök-Marcali-Iharosberény, a másik Szigetvár-Istvándi-Berzence, míg a harmadik - de ez már nem postaút - Kaposvárról Pécsre vitt. A Déli Vasúttársaság Budáról Fehérváron át Triesztig vivő vasútvonala Siófokon át lépett be a megye területére, és a Balaton partján vezetett Nagykanizsa felé. Vasútállomás: Szántódon, Szemesen, Bogláron, Balatonkeresztúron és Balatonszentgyörgyön volt. Ez döntő változást jelentett, mert a megye gabonaforgalmát az addigi veszprémi piacról teljesen Nagykanizsa felé terelte, ahová már 1828-ban is a megye nagy részéből hordták a gabonát. 1865-ben Somogy 292 településének utolsó postaállomását ismerjük. Eddigre megszaporodtak a „rendes posta és levélkihordó hivatalok", ahogyan Fényes Elek nevezi, s az 1840. évi 10 állomáson kívül Bogláron, Zákányban, Németladon, Nagyatádon, Nagybajomban, Sörnyén, Igaion, Tabon, Karádon és Vesén volt postaállomás. Újdonságnak számított a Pécs és Boglár között - Kaposváron át közlekedő málha- és gyorskocsijárat, amely déli 12 után fél órával indult, s este fél 10-kor ért Kaposvárra, majd onnan reggel 7 órára Boglárra. A párja Boglárról délután 5 órakor indult, és másnap fél 12-kor volt Pécsett (Kaposváron éjjel 2 órakor volt). 39 1865-ben a számítógépes adatok szerint a következő állomásokhoz kapcsolódtak települések: a legnagyobb postai körzete a megye székhelyének volt, amelyhez 60 település, közöttük 6 mezőváros (Toponár, Hetes, Magyaratád, Nagyberki, Gálosfa és Pácza) kapcsolódott. A távolságokat kevés falu közölte, általában 1 és 3 órában jelölték meg a Kaposvárra érkezésük időtartamát. Kaposvárt, amelyben 1850-ben még csak egy szünetelő gimnáziumot és egy rabdolgoztató posztógyárat említett a geographiai szótár, 1865-ben Fényes már egy működő gimnáziummal, egy kórházzal, egy ápoldával, takarékpénztárral rendelkező, élénk forgalmú városként mutatja be. 4 ° Az egyes postai állomásokat sorbavéve: Szemes forgalma - úgy tűnik valamivel csökkent, mert mindössze 8 falu utolsó postája ekkor. Szőlősgyörökhöz 6, Marcalihoz 19 település tartozott, közöttük Böhönye és Kéthely mezőváros. Iharosberényhez 10 település kötődött (Csurgó és Bükkösd oppidummal). Szigetvár állomáshoz 25 somogyi falu tartozott az 1860-as években, Istvándit 13 falu jelölte utolsó postájaként, Berzencét 6, és Babócsát pedig 14 falu (köztük Gsokonya mezőváros). Kisebb körzete volt Öreglaknak (10 település), Boglár mindössze Lelle oppidum postaállomása volt. Sörnye - amely Sárd oppidum közelében a Somssich család pusztájából emelkedett faluvá és lett postahivatala - 4 települést számíthatott postai körzetébe, míg Nagybajom 8 falut és 3 mezővárost (Sárd, Csököly, Kutas) sorolhatott postai körzetébe. Igal mezőváros 8 település (közöttük Büssü, Törökkoppány és Nágocs mezővárosok) utolsó postaállomása volt, míg Karádhoz 6 falu kapcsolódott. Tabhoz 9 település tartozott, köztük Zala, amely a falvak között szerepelt, de neve mellett valószínűleg tévedésből - a mezőváros megjelölést találjuk. Nagyatád postai körzetéhez kilenc település tartozott, közöttük Mike mezőváros, amelynek azonban - alternative - Kaposvár is utolsó postahelyeként szerepelt.
