Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Lagzi István: A magyarországi lengyel menekültek élet-és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939-1945

összehasonlíthattuk a mi keresetünket, a rendes, fizetett munkát végzőkével. Igazságtalannak tartottuk azt, hogy az általunk végzett nehéz munkáért alig kaptunk valamit. Ruházatunk kiegészítésére, az időszaknak megfelelő ruhanemük vásárlására alig gondolhattunk. Sokakat a végletekig elkeserített a minket ért megkülönböztetés. Voltak sokan, akik egymás között megfogadták, hogy a javadalmazásuknak megfelelő mértékű munkát végeznek: minimálisnál is kevesebb pénzért imitálják a munkát. A vakmerőbbek vagy felvilágosultabbak - ezt meg már nehéz eldönteni meg egyenesen kijelentették, hogy nem dolgoznak." A táborparancsnokság a „60 fő lázítót" a büki lengyel büntetőtáborba utalta.

132 A bányamunka, a bánásmód miatt több lengyel munkás önkényesen elhagyta munkahelyét, azaz megszökött. Várpalotáról 1943. május 24-én két személy, szeptember 22-én újabb 1 személy hagyta ott munkahelyét.

133 Iszkaszentgyörgyről július 2-án észleltek szökést.

134 A háború alatt a németországi hadifogoly és munkatáborokból Magyarországra szökött francia menekülteknek is lehetővé tették a bányákban való elhelyezkedést. A jelentkezők azonban kévéseitek a felajánlott munkabért, az elhelyezéssel sem voltak megelégedve. Ezért az első nap munkába sem álltak, hanem visszautaztak a balatonbogiári francia katonai internálótáborba.

135 3. A LENGYEL KATONAI SZEMÉLYEK KÖZÉRDEKŰ MUNKAVÉGZÉSÉNEK NÉHÁNY VONATKOZÁSA A lengyel katonai internáltak (főleg legénységi és altiszti állományú személyek) munkaerejének kollektív felhasználása jelentős részben a különböző közérdekű, tehát az állam javára végzett tevékenység folyamán, továbbá árvízvédelmi és partvédő munkálatok területén valósult meg. A katonai internáltak közérdekű tevékenységének megszervezése, részben koordinációja érdekében a HM. 21. osztálya több Lengyel Műszaki Zászlóaljat illetve Munkástábort létesített. Az esztergomi íl. Lengyel Műszaki Munkászászlóalj ( II Polski Techniczny Batalion Pracy) első feladatai között - Budapest és Vác környékén garázsépítési munkálatok állottak. Később a zászlóalj állományának jelentős része különböző helyeken volt alkalmazásban. A zászlóalj állományának egy részéből alakult meg 1940 közepén a váci Lengyel Műszaki Munkástábor (Polski Techniczny Obóz Pracy w Vác). A tábort a budapesti I. Hadtestparancsnokság rendelete alapján szervezték meg, majd 1942. március 15-én feloszlatták, személyi állományát az esztergomi lengyel táborba osztották be.

136 Az esztergomi tábor személyi állományából, valamint más Budapest környéki katonai táborok munkára vezényelt katonáiból Pilisvörösváron ugyancsak Lengyel Műszaki Munkástábort szerveztek. A tábor a budapesti táborcsoport parancsnokság felügyelete alatt állt. A Balaton mentén Újgdörögdpusztán szervezték meg az I. Sz. Lengyel Műszaki Munkászászlóaljat, melynek feladata a Veszprém környéki katonai lőterek építése, karbantartása, útépítés, mezőgazdasági szezonmunka valamint Várpalotán bányamunka végzése volt. A zászlóaljat éppen az utóbbi feladat miatt Várpalotára helyezték.

13 A Bregenc-majori katonai táborból szervezett első „önálló" műszaki munkásszázad 1940 júniusában Sopronba került. 1940 közepétől néhány hónapig átlag mintegy 200 katona került - mezőgazdasági és ipari jellegű - termelőmunkába.

138 Az ország különböző területein a hosszabb-rövidebb ideig tartó állami közmunka elvégzésére a munkászászlóaljakból, munkástáborokból speciális ren-